A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A mûzeumi képtàr multja és jelene 195 képet mutathatott fôl. 1868. januar 17-én halt meg Kiss Balint, a képtàr ôre. A meg- üresedett àllàsra pàlyàzatot irtak ki. Pàlyàztak: Marastony Antal, Schäffer Béla, Ligeti Antal, Székely Bertalan, Rostagni Alajos, Balogh Zoltan, Khoôr Jôzsef, Fây Albert, Latkôczy Lajos, Orlay Soma és Jakobey Kâroly. Közülök Ligeti Antalt, Markô Kàroly volt tanitvànyàt nevezték ki képtâri fôlügyelôvé, majd ôrré. A képtàr ûj, alapos rendezése ekkor màr a legsürgôsebb föladatok kôzé tartozott. Pulszky Ferencz hivatalba- lépése utån azonnal elhatårozta, ezt a rendezést, a melynek czéljaira az 1870. évi kôltségveté sbe 3277 frt 70 kr. vétetett fôl. A legfontosabb vâltozàs az volt, hogy a Benczûr Gyula. Vajk megkeresztelése. (Szinvâzlat.) nagy terembe magyar müvészek képei kerültek és igy a képtàr nemzeti jellege inkàbb kifejezésre jutott mint azelôtt. A Pyrker-féle képtàr elkülônitése is megszünt: az àlta- lànos képtârba olvadt bele. Ezt az ûj àllapotot tünteti fôl az ûj lajstrom, a melyet Ligeti màr 1870-ben kiadhatott. A csinos kiàllitàsû kônyvecske hasznossàgàt még fokoztåk a müvészek életrajzai, a melyekkel Ligeti ellàtta. A hatvanas évek végén és a következö évtized elején nagy fôllendülés àllott be müvészi életünkben és a fôllendülés csakhamar visszatükrôzôdik képtàrunkban is, a mely az idôk folyamàn mindig olyan hiven tüntette fôl a magyar müvészet àllapotàt. 25*