A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

196 A müzeumi képtår multja és jelene A jobb idök elsö elöjele a Magyar Képzômüvészeti Tårsulat megalakulåsa volt. Csiråjåban mår az 1859. évre megy vissza. Mår akkor „éreztetett hogy a szükséges és hasznos két tårsulat (a müegylet és a képcsarnok-egylet) mellett még egy har- madikat igényel a nemzeti müvelôdés, mely sajåtlag a magyar müvészet kifejlesztését tegye magånak feladatåul“. 1861-ben mår tényleg megalakult, fonnållåsa elso éveiben igen csekély tevékenységet fejthetett csak ki, de nyomrôl-nyomra megerosödött és csakhamar tulszårnyalta a régi egyleteket. A müegylet, a mely tülélte magåt és nem àllott mår föladata magaslatån, 1869-ben megszünt. A képcsarnok-egylet, a melynek akkora érdemei voltak képtårunk körül, 1875-ben beleolvad a képzômüvészeti tårsulatba. A beolvadâs fôltételei kôzül külônôsen kettô volt fontos a Nemzeti Müzeumra nézve: a tårsulat „1877 januår 1-tôl kezdve évenkint 1000 forintot fordit a nemzeti képcsar- noknak magyar müvészek festményei åltal leendô gyarapitåsåra és az igy felgyülendö összegböl idôrôl-idôre a nemzeti képcsarnok méltôsàgânak megfelelö képeket fog våsårolni és a képcsarnoknak åtszolgåltatni“. A tårsulat tovåbbå „a Nemzeti Muzeum mindenkori igazgatojånak teljes ellenôrzési és ôrkôdési jogot enged“. A képcsarnok- egylet ôsszes vagyona, a mely a tårsulatra szållott 28,748 forint 85 krajczår volt. Az üj korszakban azonban, a melynek képtårunk tôrténetében is az alkotmåny helyreållitåsa jelzi a kezdetét, a tårsadalmi tényezo mind jobban håttérbe szorul a kormåny gondoskodåsa mögött. A vilàghirü Esterhåzy képtår, a mely mår 1865-ben fovårosunkba került, 1869-ben a magyar ållam tulajdonâba megy åt, az 1871. évi XI. torvényczikk pedig, helyben hagyvån a képtår megvételét, kimondja, hogy „ezen képtår ezentül „Orszågos Képtår“ nevet viselend, az orszåg elidegenithetlen javai kôzé soroztatik és Pest vårosåbol, mint az orszåg kôzpontjàbôl soha el nem vitethetik“. Az Orszågos Képtår folållitåsånak, müvészi életünk e korszakalkotô eseményének, az a kôzvetlen kôvetkezménye lett a müzeumi képtårra nézve, hogy régi képei az üj intézetbe tétettek åt. Ilyképen a Nemzeti Müzeum képtårånak az lett a föladata, hogy kizàrôlag a modern festészet alkotåsait egyesitse magåban. Ez irånyban a müzeum jellegéhez mérten elsö sorban magyar festok müvei jönnek tekintetbe, a mellett azonban egyes kivålo, jellemzô müvek våsårlåsa révén, a külföldi modern müvészet fô irånyai is kifejezésre jutnak. A „nemzeti képcsarnok“-on kivül megvan tehåt az „åltalånos képtår“ is, csakhogy egészen üj formåban, egészen mås alapokra épitve. A képzô- müvészeti tårsulat folyamodåsa folytån azt az 5000 forintot, a mely a Nemzeti Müzeum kôltségvetési javadalmåban a képtår gyarapitåsåra évenkint szerepel, 1871-tôl fogva a tårsulat kiållitåsaira küldött külföldi müvek megvåsårlåsåra forditottåk. A magyar müvészek alkotåsai is nagyobbåra a képzômüvészeti tårsulat kiållitåsåbol kerülnek képtårunkba, a kormåny azonban azonkivül is fôlhasznàlja a kinâlkozô alkalmakat, hogy mind a hazai, mind a külföldi csoportot gyarapitsa. Müvészeti politikånknak 1871. ôta legfôlsô foruma az Orszågos Képzômüvészeti Tanâcs, a melynek tagja a Nemzeti Müzeum igazgatôja is, dônt a müzeumi képvåsåsårlåsok ügyében. Bàrô Eötvös Jôzsef minister 1869-ben magyar tôrténelmi festményekre hirdetett pâlyâzatot. Ôt våzlat érkezett be: Bethlen Gåbor tudôsai kôrében, Madarâsztôl, egy hasonlô tàrgyü våzlat Dosa Gézàtôl, Vajk megkereszteltetése, Benczür Gyulåtol és