A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A mûzeumi képtår multja és jelene 197 Szent Istvån fogadalma lovaggâ avatâsakor, Lôschinger Zsigmondtôl. Az elsô dijat Benczür Gyula nyerte el. Képe, a mely csak 1875-ben készült el, a gazdag compositiôjù, eleven vàzlatnak csak egy részletét adja. A kép igy is, ragyogô szinpompàja révén, képtârunk leghatàsosabb darabjai kôzé tartozik. A màsodik dij nyertesének, Madaråsz Viktornak vàzlata utàn festett nagy képét 1872-ben vâsàroltâk meg. A harmadik dijat Székely Bertalan nyerte a Tököli Imre menekülése vâzlatàval. Még kedvezöbb volt a hasonlô jellegü màsodik pàlyàzat, a melyet 1872-ben, a következö évi bécsi vilàgkiàllitâsra valô tekintetbol irtak ki. Ennek a sorsâban màr a képzômüvészeti tanàcs döntött 1873 màrczius 31-én, titkos szavazàssal. A 200 aranybôl allô elsô dijat Munkåcsy Mihåly. Ujonczok 1848-ban. Than Môr Morvamezet csata czimü nagy festménye nyerte el, a melylyel a müvész tôrténeti festôink legelsô sorâba emelkedett. A festmény histôriai érdekessége, megkapô psychologiàja, hatàsos compositiôja és szép részletei révén méltàn képtârunk legnép- szerübb müvei kôzé tartozik. A màsodik dijat Székely Bertalan nyerte el, a ki a Tököli Imre menekülését àbràzolô festménynyel pàlyâzott. A harmadik dij nyertese, Weber Ferencz, Szent Laszlo felhtvåsa a keresztesek åltal czimü vàzlatàt nem dolgozta ki. Mig bârô Eötvös Jôzsef e pàlyàzatok meginditàsàval akkora lendületet adott tôrténeti festészetünknek, az a terve, hogy tôrténelmünk és irodalmunk kivàlô alak- lainak mellszobraibôl nagyobb gyüjteményt, mintegy nemzeti Pantheont egyesitsen,