ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
206 A mûzeumi képtår multja és jelene az évi üléseiket, diszitsék vele. Az üléseken részt vett Römer Flôris, a grôf egykori nevelôje is, a kinek kérésére a bôkezü four a festményt âtengedte a Nemzeti Müzeum- nak. Kikôtôtte ugyan, hogy a lépcsôhàzat diszitsék vele, de Pulszky Ferencz kôzben- jârâsâra végre is a képtàrba került. — Jôval késôbb szerezhettük meg a régibb német festészet egy mâsik ünnepelt mesterének egyik érdekes müvét. 1889-ben Szalay Imre jelentette grôf Csàky Albin miniszternek, hogy az 1874-ben elhunyt Kaulbach Vilmos ôzvegyének birtokàban két magyar vonatkozâsù mû van: a hùnok csatàjât âbrâzolô hires falfestmény vàzlata és bârô Prônay Istvân életnagysâgü képmâsa. A miniszter a festményt vâlasztotta, a melyet a következö év elején sikerült is megszerezni. Ez alkalommal Kaulbach özvegye érdekes levelet intézett a miniszterhez : „A kép 1840-ben, közvetlenül egy hosszabb rômai tartôzkodàs utàn készült, még teljesen a régi olasz müvészet benyomàsainak a hatàsa alatt. Bàrô Prônay ez idôtâjt tanul- mânyai végett Münchenben tartôzkodott. Férjemnek ajânlottàk. Kaulbachnak nagyon megtetszett a szép fiatal ember. Jelleme, eget ostromlô temperamentuma, tettekre valô vâgya, a mely azonban nagyon is gyakran csüggedtségbe ment àt, lekötötte Kaulbach érdeklôdését. Gyakran összehasonlitotta Hamlet természetével és arra törekedett, hogy a képmâson is ezt a gondolatot kifejezésre juttassa. Mindez emlékek fôléledtek bennem a kép elküldésekor. Bocsàsson meg Excellencziâd, hogy ez alkalommal leirtam öket.“ Levele végén Kaulbachné sajåt és csalâdja nevében köszönetet mond a miniszternek. Ôrül, hogy a képmàs Magyarorszàgba kerül és ezzel régi vâgya teljesül. Hiszen Prônay is ahhoz a nemzethez tartozott, „melynek fiai kôzül férjemnek sok, kedves, hü barâtja volt“. Fôleg régibb osztrâk és olasz festôk müveivel gyarapitotta képtârunkat Erny Mihâly hagyatéka (1871). Nagyrészt osztrâk képek voltak azok kôzôtt is, a melyek 1875-ben az Esterhâzy-képtârbôl tétettek ât. Ezek kôzül Waldmüllernek egy csinos genreképe jellemzô müve a bécsi mesternek, a kit épen napjainkban kezdenek ismét méltânyolni. Az ûjabb osztrâk festészetet is nehâny jellemzô festmény képviseli: Hans Canon erôteljes Halväsar-ja és II. Fülöp halala, ugyancsak tôle. Ez utôbbi, valamint Makart Lakomâ-ja és Amerling tanulmânysorozata Frohner Jânos hagyatéka (1897). Mâr régebben, 1887-ben vétetett meg Makart Herakles és Dejanirå-ja, a hires osztrâk mester mythologiai compositiôinak példâja. A modem érzésü Pettenkofent nehâny szolnoki târgyû tanulmânya képviseli. Megkapô môdon mutatja be Jan Matejkônak, a nagy lengyel festônek müvészetét a vârnai csata mozgalmas, pompâs szinezésü képe, a melyet Hegedüs Lajos miniszteri tanâcsos kôzbenjârâsâval sikerült 1880-ban megszerezni. Bâr a német festmények vâsârlâsa az utôbbi idôben hâttérbe szorult, mégis fôlmu- tathatunk nehâny értékes, modem német képet. Nagyon jellemzô a Zügel-féle âllatkép, erôteljesek, festôiek Baisch Herman képei, Hans Bartels nagy aquarellképe pedig, a Hullàmtôrés, megkapô erövel hat a szemlélôre. Firle Walter Vasårnapi tskola-ia kép- târunk legnépszerübb festményei kôzé tartozik. Lenbach hatalmas müvészetérôl tesz tanüsâgot a Bismarck herczeg mesteri arczképe (1893), Stuck Sphynx-e pedig a leg- üjabb német irânynak egy jellemzô alkotâsât mutatja be. A sokoldalü Stucknak egy