A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A muzeumi képtår multja és jelene 207 kis méretü bronzszobra, a hires Adhléta, behatô anatomiai tanulmânyait és mesteri technikåjåt årulja el. Megtalåljuk a régibb franczia festészet nehàny jo példåjåt is. Ilyenek: Troyon egy ållatképe, Dupré és Diaz egy-egy tåjképe. A franczia paysage intime-ne^ egy megkapo kedvességü példåja a Charles Jacque képe. Neuville és Detaille, a legkivâlôbb franczia katonai festok egy-egy szép képét a pårisi szegedi àrvizbizottsàg ajåndékozta 1879-ben. Lefèbvre Undi- ne-je a mezitelen nôi test- nek igazån francziås finom- sågu, müvészi åbråzolåsa. A modern, symbolikus iråny példåja a Hajnalha- sadas, Sinibalditôl. Liszt Ferencz hagyatékàbol (1887) került a Nemzeti Müzeumba Doré Gusztåv- nak, az illusztràlô müvé- szet reformâtorànak, két eredeti rajza, mig a leg- üjabb franczia graphikai müvészetet Mucha Monte- carlö^a képviseli. Mâr a Szépmüvészeti Muzeum szàmâra våsårolta meg a kormâny Rodin Orok ta- vasz czimü mårvånyszo- borcsoportjât. A Nemzeti Mùzeum- nak nem lehetett az a fol- adata, hogy képtàràban a nemzetközi modem festé- szet valamennyi irànyàt, fejlôdésének olyannyira bonyolôdott menetét fôl- tüntesse, mégis büszkeség- Jacque Kàroly. Birkadelelô. gel mutathatunk reâ arra a tényre, hogy az utolsô két évtizedben a szerény anyagi eszközök daczàra is meglepô szâmmal egyesiti magaban az eurôpal festészet példàit. Az olasz Rotta Gàlyarabok czimü nagy képe, a müvész éles psychologiai fôlfogâsànak és coloristikai érzékének hatalmas példåja, Favretto humoros Zsuzsânnâ-ja, a belga Courtens Aranyesö-je, a tâjképfestésnek vilâgszerte ismert remeke, a Fürdô utân, Peel bajos gyermekképe, Palmié költöi Holdvilâgos éje, a hollandi Mesdag tengeri képe, a norvég Sinding