A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

236 Az ållattår màszokra és kétéltüekre is. E tekintetben különösen Pavel Jànos tavaly Zâgrabban, épen horvât- orszâgi gyüjtésébôl hazatérôben elhünyt nagyérdemü preparâtorunkrol kell igaz elismeréssel meg- emlékeznünk, ki hosszü szolgålata idejében mindig, de különösen az elmult évtizedben a hazai hüllôket és kétéltüeket is szorgalmasan gyüjtötte s mintegy 140 példànynyal gyarapitotta gyüjte- ményünket. A mikor Zàgrâbban Kirtelen összerogyott s nemes szive végsôt dobbant, még akkor is egy Pallas-léle sikkigyôt (Pseudopus apus Pall.) szorongatott kezében, melyet elve akart Budapestre hozni. Påvelen kivül ållattårunk igazgatoja dr. Horvåfh Géza is becses horvâtorszâgi fajokkal gazdagitotta a tàrlatott ; Csiki Ernö 1897-ben 20 erdélyi, Méhely Lajos 1899-töl kezdve 180 délmagyarorszàgi, Mallâsz Jôzsef 1900-ban 48 erdélyi és Thyll Géza föhadnagy 1902-ben 17 tengermelléki példànyt juttatott gyüjteményünknek. A gyüjtemény mai àllàsa 973 faj 5066 példånyban. A târgyak legnagyobb része borszeszben van megörizve, a legnagyobbak azonban, valamint a teknösök legtöbbje is kitömve, szàrazon vannak felållitva. A gyüjtemény elhelyezése a legelemibb kôvetelményeknek sem felel meg. Szekrényeink, melyek belül egyszerü meszes, a ràzkôdàs követ- keztében folyton porladozô festékkel vannak bevonva, oly rosszul zàrôdnak, hogy a nagy lâtoga- tottsâg kôvetkeztében felgyülemlô por minden tisztogatås daczàra is ujjnyi vastagon lepi be târgyainkat. Helyünk oly kevés, hogy gyüjteményünk nagyon értékes csoportjai évek ôta a kônyvszekrények tetéjén àllnak a porban, részben pedig a kônyvek közt és mögött a szekrényekbe vannak bezsüfolva, vagy a dolgozô-helyiségek amùgy is szükreszabott padozatåt lepik el, ügy hogy még a jàràst is akadàlyozzàk. Ezek kétségkivül tarthatatlan âllapotok, melyeken csak egy üj Termé- szetrajzi Müzeum felâllitàsàval lehetne segiteni. Krokodil-koponya.