A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

 Az âsvâny-ôslénytâr 307 vâratlan katastropha kåros hatâsât valahogy jôvâ tegyék, üj gyüjtemények vàsârlâsàra kellett gondolni ennek folytân mâr a következö 1839-ik évben Szâjbély Istvàn âsvâny- gyüjteményét 3240 forinton, 1842-ben pedig Fauser Antal gyôgygyerésztôl néhai Pod- maniczky Kàroly bârô âsvânygyüjteményét 896 frt 36 kron megvették. 1843-ban kineveztetett Kubinyi Agoston müzeumi igazgatônak, a ki 1844-ben Erdélyt beutazta és az ottani aranyterületrôl 6 példàny aranyérczet hozott a gyüjteménynek. A következö években vâsâroltatott meg Petz Vilmos pesti gyôgyszerész gyüj- teménye, mig Ranconnet Lajos bârô bânyaigazgatôsâgi ülnök âsvânyai ajândék ütjân kerültek a müzeumba. Sadler Jôzsef ôr 1849-ben halt meg és 1850-ben Kovâcs Gyula neveztetett ki a füvészeti és âsvânytâri osztâly fônôkévé. Kovâcs épp ügy, mint elödje, florista volt és szintén semminemü mineralogiai ismeretekkel sem rendelkezett. Minthogy Kovâcs nem volt képes a müzeumi lâtogatôk szâmâra egy gyüjteményt felâllitani, a helytartô- tanâcs kezdeményezése folytân meghivatott a bécsi cs. kir. udvari âsvânytârnak egyik hivatalnoka, Hoernes Môricz, hogy âllitson ôssze egy ilyet a meglevô anyagbôl. Hoernes Pestre is jött és feladatânak akként felelt meg, hogy a mùzeum két kisebb termében 4 kôzépszekrényben a Mohs-féle rendszer szerint rendezve, kézipéldânyokbôl âllô gyüjteményt âllitott ki, mely a târnak javât képezte. Kovâcs kôrülbelül tizenôt évig volt a két osztâly ôre és fônôke, de az utolsô években sokat betegeskedvén, az âsvânytâr kezelése és sorsa több esztendön ât csakis a szolgâkra volt bizva. Természetes, hogy alatta a gyüjtemény sem indulhatott fejlô- désnek, hanem ügyszôlvân stagnâlt és ha az intézeten kivül âllôk kôzül nem akad néhâny lelkes hazânkfia, a kik az âsvânygyüjtemény irânt érdeklôdtek, ügy alig került volna valami az âsvânytârba. Itt elsö sorban Kubinyi Ferencz földbirtokost kell kiemelni, a ki buzgon gyüjtött és 1851-töl 1865-ig szâmos közetet, ôsâllati csontot és âsvânyt ajândékozott. Ezen idöszakban ajândékoztak még: 1850-ben grôf Andråssy György gömör- és tornamegyei vasérczeket, Podmaniczky Andor bârô termésrezet Recskröl, Franzenau Jôzsef nagy-âgi âsvânyokat. 1851-ben került a müzeumba a Brunswick Jôzsef grôf volt orszâgbirô özvegye, Majthényi Anna âltal 18264k évben ajândékozott, de külônféle akadâlyok miatt ezideig be nem szolgâltatott âsvânygyüjtemény és mint „Brunswick-Forray-Chotek“ ajândék adatott ât. A gyüjtemény 3755 âsvânyt, közetet és kövületet tartalmazott. 1853-ban Knöpfler Vilmos dr. megyei orvos Maros-Vâsârhelyen mezö-madarasi meteoritet, grôf Vass kaliforniai aranyokat. 1857-ben Imhoff György bârô cs. kir. kapitâny 26 âsvânyt és kövületet. 1858-ben Török Jôzsef dr. Debreczenben kabai meteorit tôredékeket. 1859-ben Kornis Kâroly grôf a bihari barlangokbôl gyônyôrü gyüjteményt az âltala gyüjtött ös-medve és egyéb csontokbôl. 1860-ban Forgâch Kâroly grôf gyönyörü ichthiosaurus-fejet Dorsetshirebôl, Anglia. 1861-ben Ebergényi Môzes szép aranykristålyokat Verespatakrôl. 1862-ben Széchényi Pål grof gyepvasat, Petko Jânos selmeczbânyai tanår és Balâzs Pâl bânyatiszt âsvânyokat. 39*