ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
308 Az åsvåny-oslénytar 1863-ban a „Felsôverkesi bànyamü-tàrsulat” Verespatakon, gyônyôrü arany- kristålyokat. 1864-ben Duka Tivadar 8 indiai àsvànyt. 1865-ben Kaufman Camill måtrai enargitet. Ezen kivül a kir. magy. természettudomànyi tàrsulat s a magyar iparegyesület közeteket, a magyarhoni fôldtani tàrsulat pedig több izben kövületeket ajàndékozott. Kovàcs Gyula, a ki hivataloskodàsa utolsô éveiben mâr nem jàrhatott az osz- tàlyba, nyugdijaztatott, helyébe 1866. jülius 17-én Hantken Miksa gyakorlô bànyàsz, a ki a kereskedelmi akadémiànàl is mint tanår müködött, neveztetett ki az àsvàny- tàrhoz ôri czimmel ôrsegédnek; ugyanazon évben november 30-àn a helytartotanàcs dr. Krenner Jôzsefet természettàri ôrsegédnek nevezte ki azon meghagyàssal, hogy az àllattàrban a csigàkat, az àsvànytàrban pedig az àsvànyokat kezelje. Akkoriban az àsvànytàr sem rendes évi javadalommal nem birt, sem egyéb pénz- forrâs felett nem rendelkezvén, a gyüjtemény gyarapitàsàra és kiegészitésére semmi emli- tésre méltô nem tôrténhetett, ily kôrülmények kôzôtt még szerencse, hogy a helytartô- tanàcs megvàsàrolta az intézet szàmàra a Knyahinyân (Ungmegyében) 1866-ban hullott meteorkô kisebb (73 fontos) darabjàt. Hantken visszavonulàsa, illetôleg az üjonnan alapitott m. kir. fôldtani intézet igazgatôjàvà valô kineveztetése utàn 1870. januàr havàban dr. Krenner Jôzsef biza- tott meg az ôri teendôk végzésével, a kit juliusban véglegesen osztàlyôrnek neveztek ki. Ezen idôszakban kôvetkezôk ajàndékoztak tàrgyakat: 1866-ban Ôri Jenô ungmegyei alispàn 4 drb meteoritet Knyahinyàrôl. Dobsina vàrosa kobalt- és nikel-érczeket. Göndöcs Benedek üj-kigyôsi lelkész amonitet. A bécsi cs. kir. birodalmi fôldtani intézet 65 drb magyarorszàgi kôzetet. Hochstetter Nàndor bécsi müegyetemi tanàr közeteket Uj-Seelandbôl. A budai cs. kir. bànyakapitànysàg dinotherium-àllkapcsot Edelényrôl. Krenner Jôzsef 144 kôzetet a Lajta hegységbôl. Schroll Jôzsef bànyaigazgatô Pécsett ôsemlôscsontokat Sàrkànykütrôl. Zembergi bànyàszati tàrsulat Dobsinàn kobalt-érczet. 1867-ben Winkler Benô bånyatiszt 41 kôvületet Bujturrôl és 2 vasérczet Gyalàrrôl. Zsigmondy Vilmos bànyamérnôk 162 kôvületet Lapugyrôl. Paulinyi Sàndor Selmeczbànyàn petkoitet. Luczenbacher Jànos közeteket. Jôzsef föherczeg igen gazdag ôslénytani gyüjteményt. Abt Antal tanàr caprioriai calcitet. Goldschmidt Emilia magyar opàlokat. Zsigmondy Vilmos közeteket s àsvànyokat Kutsainàrôl Szerbiàban. 1868-ben Winkler Benô kövületeket Hibbérol Liptô m. Zichy Jenô grôf ôselefànt-zàpfogat Péczelrôl. Hantken Miksa 83 kôvületet a Bakonybôl és 76-ot Németorszàgbôl. Ovàry Endre nôvénylenyomatokat Abauj-megyébôl.