A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene
År: 1902
Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája
Sted: Budapest
Sider: 382
UDK: St.f. 9(074) A Mag
(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)
Søgning i bogen
Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.
Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.
Digitaliseret bog
Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.
308
Az åsvåny-oslénytar
1863-ban a „Felsôverkesi bànyamü-tàrsulat” Verespatakon, gyônyôrü arany-
kristålyokat.
1864-ben Duka Tivadar 8 indiai àsvànyt.
1865-ben Kaufman Camill måtrai enargitet.
Ezen kivül a kir. magy. természettudomànyi tàrsulat s a magyar iparegyesület
közeteket, a magyarhoni fôldtani tàrsulat pedig több izben kövületeket ajàndékozott.
Kovàcs Gyula, a ki hivataloskodàsa utolsô éveiben mâr nem jàrhatott az osz-
tàlyba, nyugdijaztatott, helyébe 1866. jülius 17-én Hantken Miksa gyakorlô bànyàsz,
a ki a kereskedelmi akadémiànàl is mint tanår müködött, neveztetett ki az àsvàny-
tàrhoz ôri czimmel ôrsegédnek; ugyanazon évben november 30-àn a helytartotanàcs
dr. Krenner Jôzsefet természettàri ôrsegédnek nevezte ki azon meghagyàssal, hogy
az àllattàrban a csigàkat, az àsvànytàrban pedig az àsvànyokat kezelje.
Akkoriban az àsvànytàr sem rendes évi javadalommal nem birt, sem egyéb pénz-
forrâs felett nem rendelkezvén, a gyüjtemény gyarapitàsàra és kiegészitésére semmi emli-
tésre méltô nem tôrténhetett, ily kôrülmények kôzôtt még szerencse, hogy a helytartô-
tanàcs megvàsàrolta az intézet szàmàra a Knyahinyân (Ungmegyében) 1866-ban
hullott meteorkô kisebb (73 fontos) darabjàt.
Hantken visszavonulàsa, illetôleg az üjonnan alapitott m. kir. fôldtani intézet
igazgatôjàvà valô kineveztetése utàn 1870. januàr havàban dr. Krenner Jôzsef biza-
tott meg az ôri teendôk végzésével, a kit juliusban véglegesen osztàlyôrnek neveztek
ki. Ezen idôszakban kôvetkezôk ajàndékoztak tàrgyakat:
1866-ban Ôri Jenô ungmegyei alispàn 4 drb meteoritet Knyahinyàrôl.
Dobsina vàrosa kobalt- és nikel-érczeket.
Göndöcs Benedek üj-kigyôsi lelkész amonitet.
A bécsi cs. kir. birodalmi fôldtani intézet 65 drb magyarorszàgi kôzetet.
Hochstetter Nàndor bécsi müegyetemi tanàr közeteket Uj-Seelandbôl.
A budai cs. kir. bànyakapitànysàg dinotherium-àllkapcsot Edelényrôl.
Krenner Jôzsef 144 kôzetet a Lajta hegységbôl.
Schroll Jôzsef bànyaigazgatô Pécsett ôsemlôscsontokat Sàrkànykütrôl.
Zembergi bànyàszati tàrsulat Dobsinàn kobalt-érczet.
1867-ben Winkler Benô bånyatiszt 41 kôvületet Bujturrôl és 2 vasérczet Gyalàrrôl.
Zsigmondy Vilmos bànyamérnôk 162 kôvületet Lapugyrôl.
Paulinyi Sàndor Selmeczbànyàn petkoitet.
Luczenbacher Jànos közeteket.
Jôzsef föherczeg igen gazdag ôslénytani gyüjteményt.
Abt Antal tanàr caprioriai calcitet.
Goldschmidt Emilia magyar opàlokat.
Zsigmondy Vilmos közeteket s àsvànyokat Kutsainàrôl Szerbiàban.
1868-ben Winkler Benô kövületeket Hibbérol Liptô m.
Zichy Jenô grôf ôselefànt-zàpfogat Péczelrôl.
Hantken Miksa 83 kôvületet a Bakonybôl és 76-ot Németorszàgbôl.
Ovàry Endre nôvénylenyomatokat Abauj-megyébôl.