A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Az åsvåny-oslénytår 309 A szomolnoki bànyaigazgatôsàg 39 àsvânyt és kôzetet. Kubinyi Ferencz 2400 példåny Palkovics György âltal gyüjtôtt kôvületet Buda- pest—Esztergom vidékérôl. Abt Antal tanâr vesuviant Csiklova vidékérôl. A magyar tud. akadémia 7 külföldi meteoritet. Belhåzy Janos miniszt. titkår åsvånyokat. Hauke Ferencz összarvas-agancsot (Cerv. euryceros) Dunafôldvârrôl. A nagybånyai bånyaigazgatosåg 58 åsvånyt és kôzetet Kapnikbånyårol. Türr Istvån tåbornok åsvånyt és kôvületet Olaszorszâgbôl. Kubinyi Agoston igazgatô 1869-ben nyugdijaztatvån, helyébe O Felsége Eötvös Jôzsef bàrô miniszter ajånlatåra Pulszky Ferenczet nevezte ki müzeumi igazgatôvâ. Ezen nagymiveltségü és széles làtkôrü férfiü csakhamar belåtta, hogy a mûzeum tôkéletlen àsvànygyüjteménye nagyon tåvol åll attôl, hogy czéljånak megfeleljen, a mennyiben sem tudomånyos, sem mås igényeket nem elégit ki, eltekintve attôl, hogy hazånk sokféle åsvånykincseit nem foglalja magåba, a mint azt Eurôpa legåsvåny- düsabb orszågånak müzeumâtôl joggal követelni lehet. Hogy a régi mulasztåsok legalåbb részben pôtoltassanak, egy nagyobbszerü gyüj- temény våsårlåsåra kellett gondolni. Akkoriban éppen két hires âsvânygyüjtemény volt elado. Az egyik dr. Krantz bonni åsvånykereskedonek magàngyüjteménye volt, a måsik pedig Lobkowitz Jånos herczeg hires gyüjteménye Bilinben. Több oknål fogva elhatåroztatott, hogy az utöbbi gyüjtemény våsåroltassék meg, melyet Pulszky, Lônyay Menyhért akkori pénzügyi miniszternek és a tôrvényhozàsnak megvételre ajånlott. Pulszky szåndékåt keresztül is vitte, és az orszåg ezen pompås gyüjteményt 1870-ben 35,000 frton meg is vette. Az üj igazgatô tôrekvései mår most arra irånyultak, hogy a hårom természet- rajzi szakma: az ållat-, nôvény- és åsvånytan egymåstol elkülônittessék és ama rend- kivül kårosnak bizonyult gyakorlat véget érjen, melynél fogva egy tisztviselo kezében összpontosult több szakma. Igy minden osztåly külön tudomånyos szakszemélyzetet és külön javadalmat is kapott. Az åsvåny oslénytani osztåly élén ezentül egy osztåly- vezetö ör ållott, a ki mellé két segédôr adatott s a gyüjtemény gyarapitåsåra évente 2500 frt utalvånyoztatott. Az egész osztålyban 6 hasznålhato kôzépszekrényen kivül nem volt jôravalô bütordarab, miért is az igazgatô megengedte, hogy czélszerü, jôl zârô szekrények készittessenek, melyekben a régi és üjonnan szerzett tårgyak elhelyezhetôk legyenek. Megkezdödött tehåt a bütorozàs, mely azonban még måig sincsen teljesen befejezve. Nagy håtråny volt az intézetre, hogy a gyüjtemény-termeket füteni nem lehetett, minek kôvetkeztében sokszor a munkåt télen félbe kellett szakitani. Ezen a bajon a müzeumi ügyek érdekében grôf Miko Imre elnöklete alatt kiküldött bizottsåg segitett, melynek javaslatåra 1875-ben a Müzeum összes helyiségeibe a vizfütést bevezették. Pulszky kineveztetésekor az åsvånytår tårgyai kôvetkezôképen voltak elhelyezve. Az egyik nagy teremben szürke falépcsôkôn szabadon feküdtek a nagy emlösök csontjai. A két következö kisebb teremben, négy üvegtetös kôzépszekrényben voltak