A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A néprajzi osztåly 345 azzal a hatàrozott tervvel kereste fel a M. N. Müzeumot, hogy Német-Üj-Guineâba megy természet- és néprajzi kutatàsok czéljâbôl. A M. N. Mûzeum a Birô àltal tervezett expeditiôt s maga szerény modja szerint segélyezte, s o 1895. november havàban elutazott. 1897-ben érkezett meg elso gyüjteménye, a Berlinhafen vidékérôl, mintegy 600 darab, melyet a kiséro jegyzetek annål becsesebbé tettek. Ugyancsak ezen évben került szerencsés véletlen folytàn Budapestre egy több mint 2000 darabbôl allô gyüjtemény, melyet Bettanin olasz kereskedö szedett ossze 25 évi oceàniai tartôz- kodàsa kôzben s melyet a néprajzi osztåly egy lelkes barâtjânak, Hopp Ferencznek segitségével megszerzett. És azàltal éppen azon csoport gyarapodott, melynek gyara- pitàsa ez idö szerint a legnehezebb, legkôltségesebb s melyre programmunk szerint is a legkevesebbet åldozhatunk. Az 1898. év meglepetéssel kezdödött. Az Iparmüvészeti Mûzeum ùj rendezése alkalmàval elökerült az a mintegy 2500 darabbôl allô néprajzi anyag, a melyet az 1873-diki bécsi vilàgkiàllitàsra Xantus Jànos és Römer Flôris gyüjtôttek ossze, s melyet ez intézet igazgatôsàga minden fentartâs nélkül a néprajzi osztàlynak adott àt. Nemsokàra azutàn megérkezett Birô Lajos mâsodik gyüjteménye az Astrolabe-öböl vidékérôl, mely értékében az elsôt még sokkal felülmulta s mâr mintegy 1000 darabbôl âllott. Majd Hopp Ferencz ajåndékozta az osztàlynak 250 darabbôl allô régiség- gyüjteményét, mely a rômai korü Karthago ôsi kulturàjàt tàrja fel a szemlélô elôtt. E kôzben a rendszeres felàllitàs egyre haladt elôre, s végre elérkezett az a nap is, mely a magyar néprajz minden barâtjânak igaz ôrômünnepe volt, 1898. junius 16-a, a mikor is elôkelô vendégkoszorü jelenlétében dr. Wlassics Gyula vallâs- és kôzokta- tâsügyi m. kir. miniszter ür az immâr 32 szobâban felâllitott néprajzi gyüjteményt személyesen megnyltotta s a kôzônségnek âtadta. Minthogy ebben az idôben e sorok irôja grôf Zichy Jenô harmadik expeditiôjâval huzamosabban tâvol volt, e nagy anyag nem egészen egy év alatt valô rendezésének és felâllitâsânak munkàja dr. Semayer Vilibâldra hâramlott, ki e szép feladatot dr. Bâtky Zsigmond gyakornok segédke- zésével sikeresen meg is oldotta. A megnyitâs alkalmàbôl Bâtky is az osztåly rendes tisztviselôjévé neveztetett ki. Mig a néprajzi osztâlyban 1897. és 1898-ban a rendszeres felâllitâs munkàlatai folytak, azalatt Zichy Jenô grôf végtelen lelkesedéssel és fâradhatatlan buzgalommal vezette harmadik expeditiôjàt a magyarok eredete kérdésének megvilàgitàsa czél- jàbôl Àzsiàn keresztül. Ebben az expeditiôban a Magyar Nemzeti Müzeumnak hàrom tisztviselôje vett részt, kôztük e sorok irôja, a néprajzi osztâly akkori vezetô ôre is. Az expeditiô az 1898. év végén érkezett haza, s Zichy Jenô grôf annak minden néprajzi és régészeti gyüjtését 1899-ben a néprajzi osztàlynak ajåndékozta s ezzel az ûjabb, tôbb mint 2000 darabbôl âllô adomànyâval a velünk rokon ural-altâji népek néprajzi gyüjte- ményét egész Eurôpàban a legelsô helyre juttatta. Ez évnek még egy eseményét kell itt registrâlnunk ; ebben jelent meg az osztåly elsô catalogue raisonnéja, a mely Birô Lajos német-üj-guineai gyüjteményét ismerteti. Az az osztatlan és egyhangü elismerés, melylyel a szakkôrôk ezt a kiadvânyt fogadtâk, ügy Birô Lajosunknak, mint az osztàlynak egyik legszebb erkôlcsi diadalât képezte. A Magyar Nemzeti Mûzeum multja és jelene. 44