ForsideBøgerA Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

År: 1902

Forlag: Hornyánszky Viktor Császári És Királyi Udvari Könyvnyomdája

Sted: Budapest

Sider: 382

UDK: St.f. 9(074) A Mag

(Titel: Det ungarske nationalmuseums fortid og nutid)

Søgning i bogen

Den bedste måde at søge i bogen er ved at downloade PDF'en og søge i den.

Derved får du fremhævet ordene visuelt direkte på billedet af siden.

Download PDF

Digitaliseret bog

Bogens tekst er maskinlæst, så der kan være en del fejl og mangler.

Side af 450 Forrige Næste
346 A néprajzi osztåly Az 1900. évben a nemzetközi gyüjtemény tetemes gyarapitåsåra adott alkalmat a pårisi vilågkiållitås ; a våsårlåsra rendelkezésre ållo ôsszeg csekélysége mellett a müzeumnak persze csak arra kellett törekednie, hogy néhåny oly nép ethnographiai tårgyait szerezzük be lehetöleg teljesen, a mely gyüjteményünkben egyåltalåban nem volt képviselve. Igy megvettünk s részben a kiàllitô dân kormânytôl ajåndékba kaptunk egy grönlandi eszkimô gyüjteményt. A ceyloni és a sziåmi gyüjteményt mintegy fele åron, a madagaszkàrit pedig a pårisi magyar kormànybiztossâg kôzbenjâràsâval ajåndékképen sikerült megszereznünk. E pårisi szerzemények érdekében Szalay Imre igazgatô dr. Semayerrel személyesen jårtak el. A kiållitåssal kapcsolatos kon- gresszusok egyikén a folklore-kongresszuson a néprajzi osztåly szintén diadalt aratott, mert mikor az egész müvelt nyugat legkivâlôbb szakemberei azokat a môdozatokat kezdték tårgyalni, a melyek segélyével a folklore anyaga phonographikus uton volna összegyüjthetö, a Magyar Nemzeti Muzeum megbizottja mår abban a helyzetben volt, hogy jelenthette, hogy a néprajzi osztåly Magyarorszågon ez eszmét mår meg- valositotta s Vikår Béla orszågos gyüjtéseibôl måris mintegy félezer hengeren mås- félezer dal van birtokåban, hogy rajta kivül az orszågban ily gyujtéssel mår tobben is foglalkoznak s igy a müvelt nyugat kénytelen volt a kezdeményezés babérjåt a Magyar Nemzeti Müzeumnak åtengedni. Ez évben érkezett meg Biro Lajos harmadik gyüjteménye a Huon-Golf kôrnyékérôl s igy ezzel a több mint 2000 darabbal immår teljes Ion Német-Uj-Guinea egész partvonalånak néprajzi felgyüjtése. Végül ebben az évben az osztåly külön havi „Értesito“-t is adott ki, melynek I. évfolyama 13 ivnyi szöveggel, 5 szines, 10 fekete tåblåval és 30 szovegåbråval jelent meg s kizårolag a tårgyi néprajz és a néprajzi osztåly érdekeit szolgålta. Az 1901. év fogyarapodåsa Herman Ottônak azon immår harmadik halåszati és påsztoréleti gyüjteménye volt, mely az 1900. évi pårisi vilågkiållitåson a magyar tôrténelmi csoportot diszitette s mintegy 900 darabbôl ållott s melyet a vallås- és kôzoktatâsügyi miniszterium vett meg a néprajzi osztålynak. Ez évben az osztåly szakkonyvtåra is annyira fejlödött, hogy az érdeklôdô kôzônség szåmåra mår bizonyos nyilvånos jelleggel volt åtadhato. És igy elérkeztünk jubilåris évünkhôz, 1902-höz. A szerencse csillaga most sem hagyta el osztålyunkat s mår az elsô negyedév môdot nyujt, hogy hårom nagy ado- mânyrôl emlékezzünk meg. Tolnai Festetics Rudolf grof évekig utazgatvån „Tolna“ nevü yachtjàn, utazåsånak befejeztével megemlékezett a Magyar Nemzeti Müzeumröl és a Polyneziåban és Melaneziåban gyüjtôtt mintegy måsfélezer darab tårgybol s közel 400 fényképbol ållo gyüjteményét a néprajzi osztålynak ajåndékozta. Majd Almåsy György a müzeumnak ajåndékozta a Belso-Azsiåban tett utazåsåbol szår- mazô néprajzi gyüjteményét, mely különösen a karakirgizek ethnographiåjåt öleli fel s a velünk rokon népek gyüjteményét csupa olyan tårgygyal egésziti ki, a minö eddig nekünk nem volt. A harmadik nagy adomåny dr. Herrmann Antaltöl szårmazik, a ki annak idején a néprajzi osztåly üjjàszervezésének leglelkesebb apostola volt s a ki egy egész életen åt összegyüjtött szakkonyvtåråt ajåndékozta a néprajzi osztålynak, melynek kézi szakkonyvtåra igy megkétszerezôdôtt.