A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Mûzeum alapftasa és fejlôdése a mai napig XXXIII rozàsàra és rendszeres kôltségvetéssel valô ellâtàsâra, végül a mûzeum ügyeinek vezeté- sében mutatkozô szellemre valô tekintettel egy âllandô bizottsàg kirendelését javasolja. A helytartôtanâcs Ö Felségéhez 1863. màjus 24-én tett elôterjesztésében az ûjabb szervezet ügyében az orszâggyülés hatàrozatànak nem kivânva elébe vâgni, egyelôre az eddigi szervezetet fentartandônak javasolta; e czélbôl a személyzetet csak segéderôkkel vélte kiegészitendônek, csupàn az intézet pénzügyi helyzetét jelölte meg olyannak, a melyen haladéktalanul kell segiteni ; javaslata tehàt oda terjedt, hogy az épület helyreâllitâsâra s a gyüjtemények rendezésére egyszer s mindenkori segélyképen 121,000 forint, tovàbbà rendes évi javadalom czimén a mùzeumi alap jôvedelmének kiegészitésére az orszàgos A Nemzeti Mûzeum és kôrnyéke 1850-ben. Alt Rudolf szinezett rajza utàn. alapbôl 1853 ôta adott évi 7350 forint helyett ezentùl évi 18,000 forint engedélyez- tessék, és pedig 14,000 forint a nemesi felkelési, s 4000 forint az orszàgos alap terhére. A mùzeumi âllandô bizottsàg eszméjét oly môdon vélte megvalôsitandônak, hogy a mùzeumi igazgatôi àllàst teljesen megszüntetni javasolja, csupàn az örök egyike legyen az ügyvitel vezetésére igazgatô-orré, s az igazgatôi àllàst tiszteleti hivatallà àtvàltoztatva, a Nemzeti Mûzeum igazgatôja a magyar fonemesség kôrébôl vétessék és egyszersmind az âllandô mùzeumi bizottsàg elnöke is ô legyen. A Nemzeti Mûzeum szellemi életének emelésére, vagyoni helyzetének s gyüjte- ménytàrainak rendezésére irànyulô eme tôrekvések s intézkedések között ért véget V A Magyar Nemzeti Mûzeum multja és jelene.