A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Magyar Nemzeti Muzeum alapîtâsa és fejlôdése a mai napig XXXV Nagy fontossâgü volt a müzeumi gyüjtemények lâtogatottsâgâra ezen bizottsågnak a fütésre vonatkozo javaslata: 1875-ig ugyanis a müzeumi gyüjteménytàrak füthetôk nem lévén, évenkint november 25-tôl mårczius 15-ig zârva voltak. Ennek a javas- latnak az eredménye az 1875-ben 32,244 forint kôltséggel létesitett forrôvizfütés. De az épület külsô diszitésére is kiterjeszkedett a bizottsâgi javaslat, midôn föleg a müzeumi attika müvészi kiképzését ajânlotta. A kormàny ezt megelözöleg mår foganatba vette a müzeum fôlépcsôhâzânak müvészi kiképzését, 28,000 forintot meghaladô kôltség årån freskôkkal, stucco-mårvånyozåssal és festett üvegablakokkal làtva el azt. Sajnos, sem az elöcsarnokra, sem a külsô diszitésre nem kerülhetett azôta a sor, noha a müzeum épületének külsô nemes alakjåval annak épitési anyaga nem åll arånyban. A mår akkoråban érezhetôvé vålt helyszüke, de üjabb kôzmüvelôdési intézetek létesitésének szüksége is alkalmat nyüjtottak arra, hogy a Nemzeti Müzeumnak, mint anyaintézetnek gyüjteménytâraibôl üjabb müzeumok létesüljenek. Igy az 1873-ik évi bécsi vilågkiållitås alkalmâbôl létesült iparmüvészeti müzeumba a régiségtår fa- és agyagipar gyüjteménytârgyait, az ôsszes nem hazai eredetü és nem hazai vonatkozàsü régiségeket, tovåbbå a néprajzi osztåly iparmüvészeti tårgyainak jo részét åthelyezték. Az 1885-ben Trefort Àgoston miniszter åltal alkotott magyar tôrténelmi képcsar- nok alapjåt is a Nemzeti Müzeum képtåråbol åtvett arczképsorozat, tovåbbå a müzeum kônyvtàr metszet-gyüjteménye vetette meg. A Müzeum javadalmazåsa a gyüjteménytârgyak gyors szaporodåsåval s az intézet tudomånyos tevékenységének folytonos emelkedésével az orszåg kedvezôtlen pénzügyi helyzete miatt kello arånyban nem emelkedhetett ; ez, és a személyzeti létszåm elég- telensége naprôl-napra érezhetôbbé vålt. Ügy magàbôl a müzeumbôl, mint az intézetért elsô sorban érdeklôdô körökböl mind sürübben hangzottak fel a panaszok, melyek elôl a tôrvényhozàs sem zârkôzhatott el s a Nemzeti Müzeum ügyeinek megvizs- gålåsåra a képviselôhàz 1880-ban kilencztagü bizottsågot küldôtt ki. E bizottsåg elnôke Jôkai Môr, jegyzôje br. Radvånszky Béla volt. A bizottsåg azonban meggyôzôdve arrôl, hogy a müzeumi kérdést bizottsâgi üléseken elintézni alig lehet, jegyzôjét bizta meg a Nemzeti Müzeum üjjàszervezésére vonatkozô javaslat kidolgozâsâval. Bàrô Radvånszky terjedelmes javaslata elsô sorban a müzeumi tisztviselô- és szolgaszemélyzet mulhatatlan szaporitåsåra s illetményeik rendezésére irånyul, kiterjed a gyüjteménytàrak bütorzàsânak és javadalmaik emelésének szükségességére, s ez alapon részletes kôltségelôirânyzatot mutat be. A helyszükét, a melyrôl legelôszôr az 1872-iki bizottsåg az ållattårnål emlékezik meg, most mår a kônyvtàrnâl is fôlemli- tendônek tartja. Egyik igen fontos javaslata, a mely tényleg életbe is lépett, a kônyvtârnak kezelési szempontbôl kônyvtâri és kézirattåri osztâlyokra valô külônvâlasztàsa volt ; sajnå- latos, hogy måsik javaslata, a mely a talålt kincseknél a fiscust illetô Vs-rész eltôrlésére irånyult, régiség-leleteink érdekében meg nem valôsult, — a kérdés megoldåsa az ingô müemlékek ügyében teendô tôrvényhozàsi intézkedésnek van fentartva. — Egy üj természetrajzi müzeum épületének emelésére czélzô javaslata mai napig is napirenden van s a müzeumban uralkodô åltalånos helyszükére valô tekintettel gyôkeres meg- oldåsa mindinkåbb elodåzhatatlannå vâlik. A személyzeti létszåm e javaslat alapjån V*