A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Szëchényi orszâgos könyvtar 27 eredeti czimlapü példànyban. Végül emlitésre méltô a magyar nyelvü naptàrak tekintélyes gyüjte- ménye, kôztük nem egyet az egykori tulajdonosok bejegyzésel tesznek különösen érdekessé. A Régi Magyar Kônyvtàr màsodik része kor szerint ügy oszlik meg, hogy a XVL szàzadra 90, a XVII-ikre 918, a XVIII-ik tizenegy évére pedig 40 munka esik. Feltünô, hogy a XVI. szàzadi nyomtatvànyok még felét sem teszik az ugyanazon korbeli magyaroknak; az ok a brassoi és nagy- szebeni korai nyomtatvànyok rendkivüli ritkasàgàban keresendö. A XVI. szàzad idegen nyelvü nyomda- termékeinek legnagyobb része Erdélyben készült s ezekbôl joval kevesebb jutott a Magyar Nemzeti Müzeumnak csupa Kiràly- hàgôn-inneni gyüjtemények- bol keletkezett kônyvtàràba, mint a tulajdonképeni Ma- gyarorszàg könyveiböl. Ezzel szemben gazdag a gyüjtemény a nyugati vàrosok nyomtat- vànyaiban ; különösen boven van képviselve Nagyszom- bat, Trenesén és Löcse. Az egyetlen példàny- ban ismert müvek szàma a màsodik részben joval na- gyobb, mint az elsoben, ke- reken 450-re teheto. Csak- hogy ezeknek az unikumok- alig bir értékkel; nak kétharmada valamelyes tartalmi a sok alkalmi iratka példà- nyai éppen csekély jelentö- ségük folytån vesztek el s våltak szerfölött ritkàvà. A gyüjteményt a legré- gibb hazai nyomtatvàny, a Hess Andràs budai sajtôja alôl 1473-ban kikerült Chro- nica Hungarorum nyitja meg. A kônyvtàr példànya teljes és kifogàstalan àllapotban van. A csupàn hét példàny- ban ismert kônyvnek egykor még egy hibàs példånyåt ôrizte a Müzeum ; a màso- dikat azonban àtengedte a budapesti tudomàny-egye- temi kônyvtàrnak. A budai nyomda megszünése utàn poilcnsqsudicus £idelis:&(p etate prudes; cepitcjj regere uiuête adbuc tobanne gubernatore. ^oLlea cû effet in bobemia:obiit prage anno etatis & cøronationis fue decimooftauoifepultufcg ibidem in eccleiîa katbedrali; ^nno dominimillelîmoquadrin/ gcntcfi moquinquagefimofeptimo. Pe coronatione regis Mathie. mortem EacTiHaTregis eleclus eft in regem bungarie AILatbias fe.me.filins Ifudris Iotas de bunyadppe. co. biftricien Anno dni millefimoquadringêtefimoquinquagchmo odauoiq tam exterris ut bollemis & polois.^ nônulhs incolis facre corôe fubie^is ftbi plurimûïfidiâtibus ut ko foruff.muf; inui^iffimufq; reflitit.lRic etiå cu ualidiffimo cxercitu tegna bozne ingreffus caftrum munitifïimûfaycza noïe c manibus t.urcoy gloriole eripueritrdeinde uiclor rediens ad bungariam: dyademate fandi regis $tepbåiqd apud yridericû romanoy impatore babebatun ciuitate alberegalis potitus cft.f|PoQea uero colledo ingèti cxercitu moldauiam terram:(puinciå facre corôe fubiedam fed p id temporis rebellem ingreffus eft.ibtCß babito acerbiffimo confhetu triùphû prec^iü atq; memorabilé obtinuit.Ÿnde & uexilla plurîa incly te uidorie lue figna budå u^ adduxit.quc magna cû celebritate in procbiali beatiffime Marie uirginis eccleha affrxa hodie confpiciunt - ^cliqua au t preclara ac mêorabiha facinora feréifGmi atqi inuiiliHimi dni. noflri regisiquia tanta funt oh breuiter ccprebcdi nequeurtun aliud tempus differenda:ac latius profequenda erunt. Pro quo dno nollroilluflriffimo atq5 gratiofo optimus maximulep deus ctiam atcp etiam rogandus eft:ut eum in pace trarq Ila: iufticie oblèruatione:fùorum dileélione:regni incremento:& diuturna demû uite incolumitate tcncre:feriiare:& augere dignetur. /|umtai>udeAnno düi.M.cccc.L xxin/- ■ hrrüigJiä pen ndrea fiels/ «I A legrégibb magyarorszågi nyomtatvàny az 1473. évbol. keletkezett zenggi és zàgràbi sajtôk korai termékeibôl csak egyet mutathatunk fel; ez azonban korra es nevezetességre valamennyit megelôzi, még hozzà unikum is, egy délszlàv misekönyv, a melyet 1494-ben Zenggben nyomattak, Velenczébol hozott igen ékes metszésü glagol betükkel. Kevés van az 1535 kôrül felàllitott brassoi nyomdàban készült elsô nyomtatvànyokbôl is, de a mi van, rendkivül becses ; kettô éppen unikum. 4