A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

28 A Széchényi orszågos kônyvtàr Kétségtelenül az egész gyüjteményben legérdekesebbek a hazai szlàv nyomtatvànyok. Igen fontos magyar szempontbôl, hogy az olâh és a tôt nép elsô nyomtatott könyveit magyar kézbôl kapta s az olåhsåg Erdélyben a magyar fejedelmek védelme, sôt pårtfogåsa alatt két-hårom helyen nyomtathatott nemzeti nyelvén, akkor, a mikor hazåjåban még csak egyetlen szerény nyomda müködött. Illô tehåt, hogy az elsô olàh nyomtatvânyok legteljesebb gyüjteményét a Magyar Nemzeti Müzeum ôrizze s a kônyvtàr különös gondot fordit ezeknek az ôsszegyüjtésére. A keleti ritusti olåhok czirill-betüs szerkönyveiböl megvan a legelsônek ismert 1552-iki gyula- fejérvåri Tetraevangelium, azutàn ugyanennek 1560- és 1562-iki brassoi kiadåsa; mind a hårom különösen becses, mert egyetlen példåny. Ezekhez sorakozik még a XVI. szàzadbôl a Szåszvårosban 1582-ben megjelent Oszovetség s szåmos ritka darab a XVII. szàzadbôl. Nyugati szlâvjaink cseh-tôt nyelvü irodalmåt is szép sorozatban birjuk. A legtobb tôt kônyv Trencsénben készült, az Illéshåzyak tulajdonåt képezett nyomdåban ; ezenkivül még Zsolnån és Szakolczån nyomtattak néhåny darabot. Meg kell emlitenünk, hogy ezeknek a rendkivül ritka könyveknek az ôsszegyüjtését és megôrzését elsô sorban egy a XVIII. szàzad derekån élt evangélikus lelkésznek, Ribay Györgynek köszönhetjük, a kinek konyvtåråt Jankovich Miklos szerezte meg. Sok trencséni nyomtatvånyt kapott a mûzeumi könyvtar az Illéshåzyak dubniczi konyvtåråval is. Nyomdåszati szempontbôl vizsgålva régi magyar konyvtårunkat, nem lehet a két részt elkülö- nitenünk, mivel nyomdàink vegyesen készitettek magyar és idegen nyelvü könyveket. A magyar nyelvüeknek csak mintegy hetedrésze készült külföldön. Ezek között legtobb magyar könyvet Bées és Krakkô nyomdài szolgàltattak ; e két vårosnak azonban csak a XVI. szåzadban van nagyobb szerepe a magyar irodalomban. A XVII. szåzadban a külföldön jåro reformåtus papok révén német és hollandi vårosok nyomdâibôl is kerülnek ki magyar kônyvek; igy szerepel kônyveink között nyomtatohely gyanånt Utrecht, Amsterdam, Hanau, Leyden, Nürnberg, Oppenheim, Frank- furt s még néhåny mås våros. A hazai nyomdåk közül legtöbbet a löcsei hires nyomda termelt, bår arånylag késôn, 1614-ben ållitottåfc fel. Kevesebb mint szåz év alatt kozel 800 munka låtott itt napvilågot; utåna Nagyszombat jön, körülbelül 700 darabbal, ezt kôveti Kolozsvår és Debreczen ; az elso mintegy 550, a måsodik 400 munkåval dicsekedhetik. A két elsô våros tülnyomôan idegen nyelvü, a két utôbbi fôleg magyar könyveket hozott létre. A legtobb magyar nyelvü munka Kolozsvårott hagyta el a sajtot s bizvåst mondhatjuk, hogy itt készültek a legszebb kônyveink is, Heltal Gåspår és utôdai mühelyében. Régi kônyveink åltalåban disztelenek, meglåtszik rajtuk, hogy folytonos fegyverzôrej közepette készültek. A mikor mindennnapi dolog volt, hogy egy-egy munka nyomtatåsåt a våros ostroma miatt abba kellett hagyni s a sajtôval, betükkel, papirossal mås vårosba kellett menekülni a nyomtatônak, hogy kônyvét befejezze, akkor szô sem lehetett diszes, hibåtlanul kiållitott nyomtatvànyok készitésérôl. A legtobb nyomtatvånyunk nem is ållja ki a versenyt a szomszéd orszågok termékeivel ; papir- juk durva, betüik nem elég élesek, kezdôik, diszeik esetlenek. Hanem azért néhåny nyomdå- szunk tetszetôs munkåkat is csinålt; Heltai, a kinek finom és sajàtos izlésü betüit messzirôl meg lehet ismerni, Klôsz Jakab, Breuer Lörincz „a magyar Elzevir“, Szenczi Kertész Åbrahåm, Misz- totfalusi Kis Miklos teljes elismerésünket érdemlik. Munkåik legjavåt a M. N. Müzeum konyvtåråban fol lehet talålni s tanulmånyozåsukat azoknak, a kik nyomdåszatunkat a szomszédok szolgai utån- zåsåtol megszabaditani s ônâllô irånyba terelni ohajtjåk, nem ajånlhatjuk eléggé. Megemlitjük még, hogy a legnagyobb hazai nyomtatvåny az elsô részben ôriztetik s ez az 1636-ban I. Råkoczi György fejedelem kôltségén Gyulafejérvårott 200 példånyban nyomtatott Oreg Graduât; ennek magassåga 38, szélessége 27 czentiméter. Ennél kisebb ivrét, de tetemesen vastagabb kotet Kåroli Gåspår bibliaforditåsånak vizsolyi 1590-iki kiadåsa; a kônyvtàr mindkettôt igen szép példåny- ban birja. A legkisebb nyomtatvåny a måsodik részben van; ez a hires Breuer-féle löcsei nyomda terméke, czime: Der kleine Catechismus D. M. Luth(eri), 1686-ban jelent meg s csupån a mûzeumi példåny ismeretes belöle. Lapjainak magassåga 47, szélessége 37 milliméter, tehåt felveheti a versenyt a külföldi nyomdåk parånyi termékeivel.