A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszågos konyvtår 33 szereztessenek. A m. kir. udvari kanczellåria s az osztråk külügyi hivatal mindent megtett, hogy a hazafiak vågya ezuttal is teljesüljôn; de a vérmes reményekkel meginditott mozgalom — egyelôre legalåbb — meddö maradt. A rendek viszonylag legtöbbet a bécsi udvari köröktöl vårhattak, mert itthon minden beavatott fél tudta, hogy a secularisatio alkalmåval a hazai szerzetes håzak kônyvtàri régiségeinek értékesebb része szintén a Korvin-kôdexek sorsåra jutott. Az alkotmånyos éra kezdetén tortént, hogy I. Ferencz Jôzsef kirålyunkat Abdul-Aziz török szultân 4 darab konstantinåpolyi Korvin-ködexszel megajândékozta. E kôdexeket 1869-ben Ö felsége kedvelt miniszterelnöke, grof Andrâssy Gyula kôzvetitésével a Magyar Nemzeti Muzeum konyvtårånak ajàndékozta. Nagyobb méretü gyarapodàs gyanånt megemlithetô még, hogy 1873-ban Farkas Lajos konyvtåråval szintén több kôzépkori kézirat került a gyüjteménybe. Mivel a kôdexek bibliografiai becse s vele kapcsolatban kônyvpiaczi értéke az utobbi évtizedek folyamàn mår tetemesen megnôvekedett, gyüjteményünk fejlesztése is megnehezittetett. Ennek daczàra otômmel jelezhetjük, hogy a mi anyagunk gyarapodåsåban semmi visszaesés sem észlelhetô. Igy 1886-ban 6500 lirâért megvåsåroltuk az Attavantes mûvészi ecsetével pazarul diszitett J. Damascent Sententiae czimü Korvin-ködexet. 1891-ben felséges kirâlyunk kezébôl megkaptuk azt a két remek Korvin-kôdexet, melyet a magyar orszàggyülés emlitett kérelmére a modenai fejedelem nekünk ajândékozott, de a melyet a szabadsàgharcz eseményei ütjàban megakasztottak és Bécsben marasz- tottak. Gyüjteményünk 1897-ben ismét egy Korvin-kôdexhez jutott, a mennyiben a serajevoi orszàgos muzeumtôl egy Tvartko-féle oklevélért sikerült a Cyrillus Contra Haereticos czimü eredeti kôtésü kôdexet cserében megszereznünk. Kônyvtàrunk ezen elsôrendü mükincsei mellé üjabb szerzeményeink kôzül irodalomtôrténeti s müvelôdéstôrténeti vonatkozåsaiknål fogva méltån sorakoznak a kôvetkezô külföldön våsårolt kôdexek: Michaelis de Ungaria Sermones XIII. universales, mely XV. szàzadi kôdex par sornyi angol szövege azt bizonyitja, hogy a jeles kôzépkori magyar szerzô kônyve Angol- orszâgban az ugyanilyen nyomtatvåny mellett irott formåban is forgalomban volt; Galeotfi M. N. De Homine libri II., mely a cheltenhami (Angolorszåg) Phillipps-gyüjteménybôl került kônyvpiaczra ; Missae pro usu ord. praedicatorum in Hungaria, mely XVI. szåzadi hårtya-kodexben egy mise II. Lajos magyar kirålyra vonatkozik. Az ajåndékok kôzül kiemelendok : az 1476 tåjån irott „Szabåcs viadala", melyet a Csicsery-csalåd, Janus Pannontus müveinek egy XV. szåzadi hårtya-kodexe, melyet grôf Apponyi Lajos, és Geszthy Lâszlô éneke 1525-bôl, melyet felfedezöje, Nagy Imre juttatott a Magyar Nemzeti Müzeum birtokåba. A nagyobb kôdex-gyüjteményeket nyelvek szerint szokås csoportositani. Igy osztottuk fel a mieinket is magyar, latin, gôrôg, német és holland nyelvüekre. A mås nyelvüek egyelôre az üjabbkori kéziratokkal együtt maradtak, sôt a héber, arab és egyéb keleti nyelvü kôdexek végleg igy is maradnak, mert a nyomdåszat a keleti kéziratoknak csak a legüjabb korban kezdte megzavarni hagyomånyos es egyôntetü kézirat-jellegét. Ez utàn a tudomånyos osztålyozås következik, melynél elöször is a kodex kora jon tekintetbe. A szükséges meghatårozåst az évjelzés hiånya neheziti meg. Ha a tar- talom esetleg semmi fogôdzôt sem nyujt, a kodex koråt csakis paleografiai üton, a betük for- màjàbôl, a szô- és szôtagrôviditések jellegébôl, a hårtya megmunkålåsåbol, a papir ipari sajåtsågaibol és vizjegyeibôl, tovåbbå az iråsdiszités s az egykorü, eredeti kôtés ismertetô jeleibôl tudjuk meg- ållapitani. Ha a kodex keletkezésének koråt s esetleg késôbbi tôrténetét is megismertük, a tartalom viszonylagos becse itélendô meg. Az irodalmilag érdekes terméknek esetleg mår régisége és ritka- såga is kütfôi értéket biztosit. A fiatalabb és kevésbbé ritka szovegmåsolatoknål a kônyvmàsolô hüsége, a javitô ébersége és a måsolt példåny minémüsége mérvadô. A måsolatok kinyomozhatô kütfejét anya-kôdexnek szokås nevezni. A kôdex-irodalomban viszonylag ezek a legbecsesebbek, de érték dolgåban néha vetekednek velük azok a rossz måsolatok is, a melyeket a kitünô kônyv- diszitôk és kônyvkôtôk müvészetükkel elhalmoztak. Végül az åltalånos szempontok mellett vannak nemzetiek, melyek a nemzeti nyelven irott szôveget régiségénél fogva nyelvemlékké, a klasszikus nyelven s åltalåban idegen nyelven irottakat pedig a hazai szerzôk, kônyvmàsolôk, kônyvfestôk, kônyvkôtôk, vagy a czimerrel, bejegyzéssel igazolt hazai tulajdonosok a nemzeti irodalom és müvelôdéstôrténet vàltakozô értékü kùtfôivé avathatjåk. A Magyar Nemzeti Müzeum multja és jelene. 5