A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszågos könyvtar 35 ma mar pontosan megållapithato, hogy a valtozatos formåkat arånylag kevés bélyegtovel kellett a bôrbe belemélyitenie. A diszités pompàjàt végül az itt is alkalmazott dûs aranyozàssal es ezüstôzéssel, sôt a bor megfestésével, àttôrésével és egyéb müvészi, különösen plasztikal eszközökkel is emelni törekedett. Az attört bör-ornamentika legdiszesebb példàjàt a wolfenbütteli Psalterium nyujtja, a tabla festôi és plasztikai szépségeit pedig az erlangen! Biblia példàzza. Gyüjteményünk ilyen remeklésekkel nem rendelkezik; de van hårom gyönyörü ködexe — a kirâly kedvelt kézikônyvei kôzül valô Qu. Curtius: Historia Alexandri Magni, a fentebb emlitett J. Damasceni Sententiae és az itt mâsolatban bemutatott Cyrillus Contra Haereticos, — mely a magyar-cseh czimerrel is ellåtott jellemzô bôrkôtéses Korvin-kodexek legszebbjei kozé sorozhatô. A kétségtelen Korvin-kodexek nyomàban rendszerint ugyanannyi valôszinü, vagy tévesen minô- r, M^ Egy Korvin-kôdex kôtése. sitett kôdex is talàlhatô. A valôszinüek közt nàlunk egy XL szàzadinak vélt görög hårtya-kodex és egy XV. szàzadi latin Florus-kôdex szerepel. Az elsôt eredeti, sejthetoleg rongålt, jellemzô kôtésétôl a mult szåzad 50-es éveiben fosztottàk meg. Az utôbbin a nélkülôzhetlen bizonyitékokat ez a bejegyzés helyettesiti : „1686 Buda a Cels. Electore allatus“. A kevésbbé valôszinüek csoportjâbôl csak Cicero : De Oratore 1471-ben màsolt firenzei jellegü kéziratåt emlitjük fel. A tévesen Verancsicsnak tulajdonitott bejegyzés szerint „Ex Bibliotheca Regis Mathiae“ szårmazik ez is; de a kétes értékü utalåsnål joval nagyobb dicsôségére szolgål az, hogy a diszes czimlap aljån Bakocz Tamås czimere jelzi egykori magyar tulajdonosàt. Itt emlitjük meg, hogy Bakocz czimere II. Ulåszlo kirålyé mellett még a Ranzanus-kodex czimlapjån is elôfordul. A hagyomànyosan alkalmazott czimer årulja el, hogy gyüjteményünk Ciceronis Tusculanarum Questionum Libri ad Brutum czimü XV. szàzadi hårtyakézirata a Båthoriaké, S. Bona- ventura : Summa theologicae veritatis czimü XIV. szàzadi hårtya-kézirata pedig Kanizsai Jånos eszter- gomi érseké (1387—1418) volt. Az olasz Sforzàk kigyos czimere szintén elôfordul Curtius Rufus : 5