A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszâgos könyvtar 37 kânon-szôveg egyik példånyåt a kôdex ismeretlen irôja magànak kedvtelésbôl magyar forditåsban is leirta. E kisérlet felfedeztetése ôta (1770) egész irodalmat teremtett. Nyelvtôrténeti vonatkozàsaibôl többek közt azt is megållapitottuk, hogy sajàtos hangjelzésében a XII. szàzadi régi és a XII. szàzad végén, vagy a XIII. szàzad legelején keletkezô üj iràsmôd összekeveredett. E korjelzô adatot még néhåny olyan bejegyzés és egyéb utalàs is kiegésziti, a melyekbôl aztàn elég pontosan megàllapithatô, hogy ez a legrégibb magyar nyelvemlék 1205—1210 közt, tehàt IL Andrås kiråly uralkodàsa elején keletkezett. «ectif rtfiu^pr mpirit jlMillg^'-> > [«««’nwf qiufkni eftrdne.urhomo homme, momiltf ’ mprtiUrew, anifcwci-sin. v domina dm nro .nidejn am membre.6 qui.» er.» firthpir terrain. «ZpuîniC conÛïTnir mynlniron. douce omif cont infium rwhjn enymem. .nid® main ar puflime vif UcnnibiIif qY Victoren in .vScwe dni aura finuult nu .çr rtutrreirré .tirt'nefe- y crient. »lidne um yLina tarn liv fimre nnr ttnc: «rr raJ^pudemef gpud&n. «entrApitn^T fjptar. ivinrrr Wtf coron «mil’ cnnftdear ytnr potuvbaf y jpbafpficur; x'urf .iplôf .vp™ {«pu finden - y un - .major yaifliangES cUruarc da fcuiy uidcrr. ynrrpaiadifi rurrtof lapidef gaudrih^offidcar. y nouera’ midtrib dï agnofi-.n: «z inv chérubin y ftraphm cUmqtè - do iiinenwr yinf .v.r.mi. femoreT c.intua, caimcop. 4udi.tr, rinf lan.nvf 4otaf ni tonn: ftumuitf ucfitin tu,tr vuirpulCinref pulfanf fifÀ ^ortaf a^taf ctlcfhf ibihn repart: rinrwden acte ad firnem iudmi>itrraiiTr«inTef carteii itourt outrer: y inrauditiirtf celtUrlàini anitar.- { eu. ouî tamull tld. antm.nn qui de but mwidt oocigi nc ccnuIcirui fiipnam diictradp.niM>i.4l>nibe suite» nu finit recipraf. «.-refi-i^erti rare; pfimAïf fit ab cf ntomif «ptienm truct Hiotndw frgîT5.tr: .vbtw i*eqet tTdouante «Miuncntf (h fique ilb «dur digne ccumb’ culpe. tu cal'grc n.rrifliinc Irrawie in dirige; ner pcruin uiàtrif ocultl uetirif reçiput tnccra.f, mdiilgtiiae toc-pii teneur boutEnor oy> finira vmtno minuit fiipnu iIlqwriT r^nu «nui fcâÿr crøt?aggrtgamf, Crim ------------ iiçrteYt caronandtiC ' v-ficq« Ælt feruum nui uibomï babnaculum jf ' efnnm. xda «requiem ernam y regnu feinprnntm tbëedefie ibrTm. .c'iiifitiib '’y.m~ur<-b.irii niopdbrabf yfaac.ytaœb. eum conocare digraf y parre - fi.ibe.tr m pma refitrreerwe ; yijir fiilcipietnef corpa incite - refiir' raxtouif corpuf fùù fiitcquar, peu beucdicrtfadder tera da x«nwmb‘ ’iitm.n-.rurfpolfiderrivfumf errai- r ' poffideare P an.ir.ic fikvinyumtuchel Çcktho fini fqi«lcbrum 3 -■••àULf .y»®™«, Ï^ pwefebonrav uogimic. Ilenyï milofibe« • terumtrvç deve miv iftmncnr adarnur. efoduua volt ndu V p3radiannnn hj^a fl inouï paradilnnibai nolov irnnilamiT munda ndu dîne. Wenn nhimj wriglà gwmktrvl. te & mundoa nda intrcr ira encre . yû kt nopuu eindut ov gundf y nvl. balance Palabrai bol,, badiane ebotar irtumtweiften w’ ■ SF fiteeve; Cogede urdnnguirervincc . eTevre oj riiuvr | gtmilfrwi, efot gtmilfJaT halalur ev«.Ltu qmnlfiitc rvl keteruv uolt vive .fing turdnicor 11115t - y ocoiria vola. 1 *4nm fi«” » nniga nec. gemend w finance balllur evec. ÿ Î7orogu ver ifieti. cf veuve wr et nnmeaf nlagbele, cl'levn j, baLihi«: efpuCulnec feye. tOnend w nemenec, lue o?vc. ï miv vogmuc. long efriv tmanic Ouimnicbd. lû efnnm ■ | ^ emberraukIion.1 e, verranr. yû mend ojclmy larov vogmuc. Winugjuc uromc »fini kcgilmcr ex lebe err. bug* lorgpfiùn wnekt. ef kegiggtn. efbutftaffi» inend w buncr. V.fvmuggne fixen acbiciii martar. af bovdug - imclud aivhiiigrlc: efmeiid ang<«xi-. bug uimaggimoc Crtrre. Cf uima^oc Y fleur perer xiror lance odur benflm ovdoni.i, cf tente; . biig jygt mend w buner. Cf vniugyic inend fi ermicut; bug legen« neht feged uromc faiteclan; bugiftai iv in ma.lfiguemia bulfjtfii w buner. Cf yoboduclia weurdung- , ilcletutrvl. cfpnciiI kraxorviarwï. ef vexefft wr yaradifu nugulma&ell.ef oqgun tickt nnuibi urireaqbelc unir, ef t ,^"Ä lavben vc^er. ff gealfaiic uromebuy ejurmul. Juri, eerelnief bratym uimaggtiçrç fegin cinbci -hlki crr.j , (~T kiv vrex nopun er bomuf vilag runnua'bekvlirerne-. Kinec r, nopun ttftcr niinenvc.bturur iivr kégåmefielS abraani, y Cur nicob. kebrieben benjeyie. bug birûgwy.' f ivrua. wend w.fvctmi ef uninm cu/tcuu tov ■ L^evl lochremua iltete wr. Cfviv beim truc. eUrngpr.-n »» -pF™“® nofhf fri fcn d« nnå.hic Isuiar facdof.^nonè B®: Ajuama gro dnfdl ' uranfionier.rr pimini adam pirre - c-yirm .fi djalioIo fiiadeinT - dirp«caurr.quid fibr w oiV’firif; A legrégibb magyar nyelvemlék. Több ilyen Arpådkori emlékkel nem rendelkeztink. Csak sejtenünk lehet, hogy Szent Margit kegyes élettorténetét a latinul aligha tudo dômes apåczåk szåmåra a legenda keletkezése utàn csak- hamar le kellett forditani. A Margit-lege.nda egyetlen magyar példånyåt, melyet Råskai Lea, a kônyvmàsolàsban fårad- hatlan margitszigeti (akkor nyulszigeti) dômes apåcza 1510 tåjån irt, szintén a mi kôdex-gyüjtemé- nyünk ôrzl. A szôveg ôdon nyelvi sajåtsågaibol és tartalmånak félreismerhetlen régiségeibôl joggal következtethetjük, hogy valaha egy régebbi szôveg forgott az apåczåk kezén. A gyakori måsolåsnak azonban csak az iràsmôd régi sajåtossågai estek åldozatul, a szôveg tartalma érintetlen maradt. Ezért lett ez a legenda nyelvemlék volta mellett a kôzépkori magyar apåczåk zårdai életének s kôzépkori, részben Årpådkori müvelôdésünknek is rendkivul becses és rendkivül båjos torténeti forråsa. Harmadikul a Szabåcs viadala czimü rovid nyelvemléket emlitjük fel, mely eredeti fogalmazvåny lévén, joggal tekintheto a benne elbeszélt 1476-ki eseménynyel egyidejünek. Mivel csak toredék,