A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

38 A Széchényi orszågos kônyvtàr belöle az iro mühelyére kôvetkeztetést vonni nem lebet. Annyit mégis elårul, hogy az irott betütöl független énekmondôk mellett nålunk mâr Màtyàs kiràly koråban is voltak olyan magyar literåtusok, a kik a hagyomånyt àpolô s a jelen eseményelnek hirét is terjesztô naiv énekmondôk mellett azt a müveltebb lantos osztàlyt képviselték, kiket a következö XVL szàzad derekân Tinôdi annyira megkülönböztetni kivànt a czéda våndor hegedôsôktôl. Ha pedig ilyenek voltak, akkor az idegen humaniståk kônyvôzônében gyakrabban is felmerülhettek az olyan magyar verskönyvek, a melyekböl csak a szôban forgo két levélnyi toredék maradt reânk. Mint magyar nyelvemlék szerepel még Batthyàny Boldizsår 1489-ki latin Missaléja is, melynek elején a naptår magyar nyelvü s ugyancsak magyar a kodex több lapszéli jegyzete is. Az emlitett kozépkori emlékek utån végezetül felemlitjük még, hogy a viszonyaink szerint kibövitett kodex-kor XVI. szàzadi részének még szåmos magyar nyelvemléke van. Egész soro- zatukat ôrzi gyüjteményünk is, melyben Råskat Lea kezeiråsa még két mas becses kötetben is elôfordul: az 1517-ben màsolt Szent Domonkos éleié-ben és az 1522-ben måsolt Por^at-kodexben. Az elsot keletkezési koråra nézve a Gömöry-kodex egy éwel elôzi meg. E kodex imàdsàgait Nagy- Våzsonyban, Kinizsi Pål és Magyar Benigna vårånak szomszédsågåban egy Katalin nevü beteges- kedö apåcza 1516-ban kezdte irni. Megkezdett konyvecskéjét Tetemi Pål ottani vikårius folytatta és egy ismeretlen harmadik måsolo fejezte be. Az ugynevezett Jankovich-töredekröl megållapithaté, hogy a györi Jordånszky-kodex 1519-ben irott részéhez tartozik. Az 1525. évbol két emlékünk van: az dj apåczåk regulåit tartalmazo Vitkovics-kodex és Geszthy Låszlo éneke. Az utébbi a Szabåcs viadala irodalmi osztålyåba sorozhatd. Sajåtsågos môdon osztozott a sorsåban is, mert ez is csak toredékes formåban maradt reånk. A magyar kodex-kor utolso évében két nyelvemlékünket kezdték irni: a terjedelmes fr^-kodexet és a båjos legendålrol nevezetes Razinczy-kodexet. Az évnélküli nyelvemlékek kôzül gyüjteményünk a Krisztina-tegendåt, a Peer-kodexet (a hozzåtartozo csiztôval) és a csonka Simor-kodexet örzi. Iråsuk jellegébôl itélve, mindegyik a XVI. szåzad elso negyedében iratott s igy méltån foglal helyet kôdexeink között. Egy Korvin-kodex elso czimlapja.