A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

Ujkori kéziratok szekrénye. 5. Ujkori kéziratok. Dr. Esztegàr Làszlôtôl. Irodalom-, müvelôdés- és nyelvtorténeti szempontok a mohåcsi vész szomorû évszåmåt a magyar kézirati emlékekre nézve is nevezetes hatårållomåsså teszik. A mi irott konyv Magyarorszågon ez idöpontig létrejôtt: kodex, s a mennyiben magyarul van irva: nyelvemlék is. Ettol kezdve csak kéziratokrol beszélünk. Kodexek és kéziratok együttvéve pedig a Széchényi orszàgos kônyvtàr- ban is külon osztålyt alkotnak, mely kézirattàr név alatt egyik leggazdagabb és legértékesebb része a mûzeumi gyüjteményeknek, s nemzetünk szellemi életének igen nagy területérôl ôriz kivålo fontossågu emlékeket. A konyvtårnak ez a része is szåz éves fejlôdésnek eredménye. Grôf Széchényi Ferencz ugyanis konyvtåråval együtt több ezer kéziratot és oklevelet is ajåndékozott nemzetének. S hogy mily nagy sùlyt fektetett adomånyånak ezen kézirati anyagåra, mutatja az a kitünö katalogus is, mely az ô fenkölt szellemének gondozàsa alatt: Catalogus Manuscriptorum Bibliothecae Nationalis Hungaricae Széchényiano-Regnicolaris czimmel Miller Jakab Ferdinand szerkesztésében 1815-ben hårom testes kötetben napvilågot låtott. Az a bevezetö tanulmåny, mely az elsô kötetet megnyitja: Dissertatio critica de collectionibus manuscriptorum, ac eorundem usu, et utilitate — a felfogås mélységét s a széles- kört itàjékozottsàgot tekintve még ma is mintaszerü dolgozat. A mûzeumi kônyvtàrt egyébként mår megållapitåsakor sokan tekinthették a kéziratok ôsszegyüjtése szempontjåbol is fontos intézménynek. Erre mutat az is, hogy az 1811-ben elhunyt Bessenyei György kéziratait végrendeletileg mår a Mûzeum- nak hagyomånyozta. Hogy a szåz év elött elvetett kis magbol mily terebélyes fa lett, elég annyit tudnunk, hogy a kézirattàr mai ållomånya a tizenötezer darabot jöval felülhaladja. És e szåm jelentoségének méltåny- låsånål különösen egy kôrülményrol lehetetlen megfeledkeznünk. Arrol nevezetesen, hogy a gazda-