A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

40 A Széchênyi orszägos könyvtär godas mellett egy ido ôta àllandô apadàs is érvényesült, a mennyiben a könyvtär levéltàri osztàlyànak kialakulàsa ôta (1882) a kézirattàrnak levéltàri természetü anyaga nagyrészt oda helyeztetett ât. Eredeti oklevél-kolligàtumok, protokollumok, kamarai, vàrosi és czéhiratok egész tômege került ily môdon a levéltàrba, mint a nemzeti tôrténet forràsanyagànak méltô gyüjtôhelyére. A kézirattâr pedig ezàltal mindinkàbb és inkåbb a szorosan vett szellemi élet emlékeinek gyüjteményévé vàlhatott. S e finom megkülônbôztetés logikai alapja oly erôs, hogy némely tisztàra formàlis szempontok akadàlyai kônnyü szerrel megtornek rajta. Igy példàul nyilvànvalô, hogy az irôi levelezések anyaga a levélalakot tekintve levéltàrba és levéltàri kezelésre valô. Azonban az a kôrülmény, hogy a nemzeti müzeumi kézirattâr par excellence irodalomtôrténeti gyüjtemény, ezt a rendkivül gazdag irodalomtôrténeti levélanyagot, tekintet nélkül a levélalak külsôségeire, mint belsôleg odatartozôt, a kézirattâr keretei kôzé helyezte. A minek àldàsos kôvetkezménye az, hogy a kutatô együtt talàlja mindazt, a mi kéziratos irodalomtôrténeti anyag a Müzeumban van. A levéltàri kezelés nehézségeit pedig igen kônnyü volt némi kisérletezések utàn legyôzni. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kézirattâr kizàrôan szorosan vett irodalomtôrténeti anyagot foglal magàban. Midôn itt irodalomtôrténetrôl beszélünk, a szellemi élet igen széles kôrét tartjuk szem elôtt. Mindenekelôtt a tudomànyok egész területét. Még a természettudôs részére is akad becses anyag ebben a gyüjteményben. Példa gyanànt csak Kitaibel nagybecsü botanikai iratait emlitjük fel. Ide tartozik a kôzoktatàsügy is, melynek tôrténetét kutatva egyik tudôsunk, hogy szintén csak példàval szolgàljunk, az Ürményi-iratokban igen fontos adatokra talàlt. A gazdag egyhàztôrténelmi anyagbôl csak a Tôth Ferencz nagybecsü analektàit emlitjük fel, melyeknek a hazai protestantizmus tôrténetirôi még mindig igen nagy hasznàt veszik. S hogy a tôrténetiràs irodal- mànak ôsszegyüjtése a kézirattâr programmjànak mily nevezetes pontja, talàn nem is szükséges hangsülyoznunk. Mig a levéltàr feladata a kôzvetlen tôrténeti forràsokra, tehåt a tôbbé-kevésbbé hivatalos jellegü iratokra terjed ki, addig a kézirattâr befejezett tôrténeti müvek részben vagy egész- ben kiadatlan kéziratain kivül jôl-rosszul ôsszefüggô tôrténeti fôljegyzések, naplôk, kôtetekbe foglalt oklevél-måsolatok (mint a Jàszay-félék) s a mit elsô helyen kellett volna emlitenünk, a nagy szàmü orszàggyülési iratok révén nyujtott màr igen értékes anyagot a tôrténetiràsnak. S a figyelem termé- szetesen kiterjed a külfôldi hazai vonatkozàsü hasonlô emlékekre is. Erre nézve példàul szolgàlhat üjabb szerzeményeink egyike: Tranquillus Andronicus XVI. szàzadi kézirata Gritti magyarorszàgi szereplésérôl. És tôrténeti forràsokrôl lévén szô, nem szabad megfeledkeznünk arrôl a tekintélyes genealogiai és heraldikai anyagrôl sem, a melyet a Mellétei Barna, Nagy Gàbor, Fejérvàry, Rajcsànyi, Adàmi s màs gyüjtemények csomagjai és kôtetei ôriznek s melyek csalàdtôrténeti kutatàsoknàl ügyszôlvàn naponként hasznàlatban vannak. A nemzeti szellem megnyilatkozàsai kôzül a képzômüvészetek és a zene is szerepelnek a kéz- irattàr szekrényeiben. Amazok természetesen csak fôljegyzések és levelek alakjàban, a zeneirodalom azonban màr kôzvetlenebbül is, nevezetesen hangjegyek révén. Oly nevek, mint Beethoven, Haydn vannak magyar vonatkozàsü hangjegyekkel képviselve, s a mi nagyjaink kôzül Liszt, Erkel szintén nem hiànyzanak. Ez a müvészeti csoport egyébként most van a kezdet stàdiumàban. Üjabban induit meg ugyanis nagyobb arànyü mozgalom arra nézve, hogy müvészek iratai s különösen levelei a kézirattàrban ôsszegyüjtessenek. S a kezdet eléggé biztatö. Munkàcsy Mihàlynak becses ifjùkori levelein kivül, melyek mår régebben a Muzeum birtokàban vannak, üjabban Zichy Mihàlynak nagyérdekü leveleibôl sikerült egy kis kollekcziôt ôsszeàllitanunk. A hazai zenei tôrekvésekre nézve pedig elsôrangù forrås gyanànt tekinthetôk Simonffy Kàlmànnak és különösen id. Àbrànyi Kornélnak nemrég szintén hozzànk került levélgyüjteményei. Nehéz volna azonban tàrgy szerinti csoportositàsban feltüntetni ezt a rendkivül vàltozatos anyagot, a melyben ott talàlhatô Pesty Frigyes helységnévtàr-elômunkàlatalnak hatvanhàrom folio kôtete mellett az az inycsiklandô kis gyüjtemény is, melyet Römer Flôris àllitott ôssze évtizedek külônbôzô nevezetes ünnepi ebédeinek étlapjaibôl. Ime a két véglet. A fàrasztô adatgyüjtés mun-