A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszågos könyvtar 41 kàjànak komoly maradvànyai s a mulô életôrômôk aprô emlékei. A ki Taine-nek tôrténeti müveit olvassa, az utöbbiak jelentôségét sem fogja kicsinyleni. A kéziratok tàrgy szerinti csoportositàsàrôl tehàt le kell mondanunk, a minthogy a kônyvtàri gyakorlatban ez nem is szokâsos. Mint a legtôbb kézirattàr, ügy a mienk is nyelvek és a kéziratok hàrom formàja (folio, quart, octav) szerint van csoportositva. A szàmadatok a mohàcsi vész utàni kéziratokra nézve a következök: magyar kézirat van 3706, latin 8871, német 2057, szlàv 189, görög 72, olasz 80, spanyol 32, franezia 64, olàh 32, angol 10, keleti (héber, arab, perzsa, török, àmhàr, ôrmény, egyptomi) 98. Nemzeti gyüjtemény tehàt elsô sorban a kézirattàr is, mint a Muzeum kônyvtàrànak bàrmelyik része, mert, mint làtjuk, a nemzeti anyag mellett a többi elenyészôen csekély. Nem szabad ugyanis felednünk, liogy az oly nagy- szàmü latin és német kéziratoknak tülnyomö része is vagy magyar szellemi termék a magyar- orszàgi latin vagy német müveltség koràban alkotva, vagy pedig Magyarorszågra vonatkozô adatokat tartalmaz. A latin kéziratok között igen becses hungarikumok példåul a különbözö fôiskolàkon tartott elôadàsok utàn készült s jö- részt nyilvànossàgra sohasem került jegyzetek, megannyî hiteles dokumentumai annak a tudo- mànyos szellemnek, mely bizonyos helyeken és bizonyos idôkben érvényesült s terjesztetett. A kézirattàr gyarapodàsànak részletekre kiterjeszkedô tôrténetét — s voltakép ebbôl àll e?y gyüjtemény tôrténete — e helyen nem adhat- juk elö. Rengeteg adatot kellene fôlsorolnunk, elkezdve attol, hogy a halhatatlan emlékü Jôzsef nàdor 1809-ben megszerezte a Mùzeum részére Kovachich Màrton György kéziratgyüjtemé- nyét, egész a legutôbbi idôk szerzeményeig, mely adatok egyébként a nemzetnek, a kor- månynak s egyeseknek megannyl nagylelkü tettét hirdetik. Mert mind a hàrom tényezonek nagy szerepe jutott az orszàgos intézmény kifej- lesztésében. S különösen a nemzet koràn belàtta, h°gy multja emlékeinek ôsszegyüjtése jôvôjé- nek egyik legföbb erôssége lesz. Màr 1832-ben nagy lelkesedéssel hozott orszàggyülési hatà- rozat tette lehetôvé, hogy nem kevesebb mint 125.000 ezüst forintnyi vételàrért orszàgos kôlt- A Széchényi orsz. kônyvtâr kéziratainak katalogusa. séggel a Jankovich Miklôs-féle vilàghirü gyüj- temény a nemzet tulajdonàba kerüljön. E gyüjtemény a kézirattàrat is rendkivüli modon gazdagitotta. Ennek vàltozatos nagy anyaga mintegy lerakta a fejlôdés alapjàt s megjelölte a fejlesztés fôirànyait. De, mint emlitettük, bele sem fogunk a gyarapodåsi tételek felsorolàsàba. Az érdeklôdô megtalàlhatja ezt mås helyen. Czélunk a kézirattàr egészérol csupàn àltalànos képet vàzolni. S miutàn a kép fobb körvonalait màr megrajzoltuk, jelezve a kereteket, a melyek között a kézirattàr fejlesztése tôrténik, egyetlen fôvonàs élénkebb kidomboritàsàra törekszünk még. S ez a kézirattàrnak szorosan vett irodalomtôrténeti része. Futdlagos àttekintésben s inkàbb csak néhàny példàra szoritkozva jelezni akarjuk még, hogy mit jelent a kézirattàr a magyar irodalomra nézve. A Magyar Nemzeti Mûzeum multja és jelene. 6