A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszagos könyvtar 43 hassunk. Itt van mindjårt Bessenyei György, a nagy mozgalom egyik fömeginditöja. Kell-e hosszasan f^jtegetnünk, hogy esak a mùzeumi kéziratok révén volt megrajzolhato az o arczképe ùgy, a mint azt most Beöthy Zsolt tollåbol birja irodalmunk. E kéziratok egy része még mindig kiadatlan, köztük „Tarimenes utazåsa“ is, melynek teljes szôvegét a mùzeumi könyvtar oly sok utånjåråssal tudta osszeållitani. Kiadatlan „Az értelemnek keresése“ is, mely pedig a Széll Farkas àltal szintén a mùzeumi kéziratbôl kiadott „Bihari remeté“-nek a szerzö szerint is „egyenes kovetkezése vagy måsodik darabja“. Kiadatlanok még többek közt „Az orszågnak tårgyårol“ és a „Romånak viselt dolgai“ czimù kéziratok IS» Ùgy hogy kézirattàrunk mindig mellôzhetlen forrås „Voltaire leghivebb tanitvånyå“-nak tanulmå- nyozåsånål. E kéziratok telve vannak az iro érdekes javitåsaival, viszont irodalomtorténeti szempontbol oly nagyjelentôségù dramairôi tevékenységének egyik nevezetes emlékét, „Buda tragédiå“-jåt, ùgy låt- szik, sajto alå készitett hibåtlan tiszta kéziratåban birjuk. És a legnyugateuröpaibb irodalmi eszmé- nyek buzgo hivének emlékei mellett gyönyörködhetünk irodalmi renaissanceunk minden izében magyar nepies irânyù, de szintén nagyhatâsù munkåsånak, Dugonics Andråsnak a gondossåg és tisztasåg tekin- tetében påratlan kézirataiban is. Egész sorozatåt örizzük a lelkes magyar irô nemzeti érzéstol egész a naivsågig åthatott mùveinek, a melyeket, habår javarészük ki van mår adva, a kornak vizsgåloja szintén nem hagyhat figyelem nélkül. És a harmadik foiråny : az ù. n. deåk-iskola sem hiånyzik a mi gyùjteményünkbol. Csak Rajnis „Magyar Parnasszus“-åt, Baroti Szabô Dåvid Aeneis-forditåsåt, Viråg Benedek nagyszâmù különbözö iratait és Révai Miklos egész irodalmi hagyatékåt emlitjük fel. Ez az utobbi, melyrôl a kézirattàrnak egykori vezetöje, dr. Erdélyi Pål tett kôzzé részletezô tanulmånyt, a Horvåt Istvån-féle gyùjteménynyel került a maga egészében a Mùzeumba s ennek legbecsesebb anyagåhoz tartozik. Több forråsbol ered azonban Kazinczy kéziratainak sorozata, mely ugyan nem vetekedhetik gazdagsågra nézve az akadémiai kônyvtàr gyùjteményével, hanem azért a nagy irodalmi reformåtor sok irânyù tevékenységét elég våltozatosan illusztrålja. Mår Kisfaludy Såndort illetöleg ismét nevezetes hely a mùzeumi konyvtår. Kincsei közt vannak a Himfy Szerelmei- nek és a Regék-nek eredeti czenzurai kéziratai s pår év elött Darnay Kålmån nagylelkù ajåndékåbol odakerült a „magyar elöidök" egykor oly szivesen hallgatott regésének konyvtåra is, s ezzel szåz- tizennyolcz kotet rå vonatkozo iromåny, becses csalådi és gazdasågi jegyzetekkel. S mindezeken kivül mi örizzük fehér pergamenbe köttetve a kôltô regényes ifjùkorânak egyik kedves emlékét is, neve- Zetesen „Franczia fogsågom" czimü eredeti kéziratånak hozzånk különbözö utakon került I., 5„ 6„ 7., 8. füzeteit. Csokonai rövid költöi pålyåjånak emlékét is több kézirat örzi kônyvtàrunkban, a hova ållando alkalmaztatåssal bårmily szerény ållåsra bejutni s ily mödon a merész kôltôi tervek megvalositåsåhoz szükséges nyugalmat megszerezni, egy ideig oly kedves åbråndja és reménye volt a zaklatott életü költönek. Részint eredetiek e kéziratok, köztük a Nemzeti Mùzeum alapitojåhoz intézett lelkes odåé is, részint måsolatok. De — mint dr. Sebestyén Gyula a Magyar Kônyvszemlében e kéziratokrôl kôzzétett tanulmånyåban irja — a måsolatok értékét is nagyon emeli az a kôrülmény, hogy jö részük közvetlenül az eredeti kéziratok utån készült. S kôlteményekkel, nevezetesen verseinek 1818-ban készitett kézirati füzetével van a legkitünôbb magyar tragédia szerzôje, Katona Jôzsef is képviselve gyüjteményünkben. E meglehetösen gyönge versekböl tudvalevöleg igen nehezen lehet a Bånk bån irojara ismerni, azonban egy-két vonåst mégis szolgåltatnak e szomorùan végzôdôtt költöi pålya elsö reményteljesebb idöszakänak képéhez. Jöllehet a versek Katona összes müvei között késôbb kiadattak, azonban e füzet, mint a kivâlô költö eredeti kézirata, méltån szerepel gyüjteményünk becsesebb darabjai között. E mozgalmas korszakbôl valoban csak néhåny nevet ragadhattunk ki a jelentôsebbek közül. S csupån mint egy nem szorosan irodalmi természetü, hanem politikai s tårsadalmi jelentôségü csoport példåit emlitjük fel a Hajnöczy, Szolårcsik, Öz Pål iratait és leveleit, melyek Martinovics Ignåcz tizenot levelével együtt egy, az irodalomra is oly nagy hatâsù mozgalom emlékét vannak hivatva megörizni. De a XVIII. szåzad végének és a XlX-ik elejének élénk politikai, szellemi és irodalmi életét az ismert irodalmi neveken kivül igen jellemzoen illusztråljåk azok a kézirat-kolligåtumok is, 6*