A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszâgos könyvtar 45 együtt a budapesti mùzeumnak hagyomånyozom". Igy került Petôfi kéziratainak és levelezéseinek nagy része a mùzeumi kônyvtâr birtokàba, a hol azok a nagy költöre vonatkozô buvårlatoknål különösen szôvegkritikai szempontokböl igen nagy szolgàlatokat tettek. Sôt a teljesen érthetô vâgy: Petôfi szellemét minél mélyebbre hatôan megismerni, fôlderitette azokat a kôlteményeket is, melyeket a kôltô nagy gondossàggal kihûzott kéz- iratàbôl. A fàradhatatlan Petôfi-kutatô, Ferenczi Zoltån, kilencz ismeretlen kôl- teményt nyomozott ki a mûzeumi Petöfi- kéziratokbôl. De nemcsak a Petôfi Istvàn hagyatékàbôl àll a mi Petôfi-gyüjtemé- nyünk. A kônyvtâr minden alkalmat felhasznålt, hogy e nagy géniusz em- léfceit ôsszegyüjtse és sikerült is néhåny levéllel és kôltemény-kézirattal gazda- gitani a sorozatot. A legtekintélyesebb gyarapodås 1900-ban tôrtént. Ebben van egy 102 oldalas füzet is, mely Petôfi 1845—46-ban irt kôlteményeinek sajtô alå készitett kézirata. Ismeretlen vagy kiadatlan sor aliglia akad a Petôfi-szek- rényben ôrzôtt kéziratokban, azonban kôzvetlen tanulmånyozåsukat mégsem mulasztja el senki, a ki mélyebben meg akarja ismerni a 24 évével vilåghirre jutott magyar kôltô szellemi mühelyét. S te- kintve Petôfi vàltozatos, kalandos életét, igazån szerencsének mondhatô, hogy e nagy érték nem kallodott el. Végül teljes büszkeséggel emlithetjük meg a harma- dik „legnagyobb“-nak, Arany Jånosnak nevet is, hiszen kônyvtàrunk éppen leg- nagyobb jelentôségü, korszakalkoto ter- mékeit ôrzi eredeti kéziratokban: a Toldi- trilogiåt és „Buda halålå“-t. Arany Laszlo ôzvegye, Szalay Gizella ûrnô juttatta e kincseket a Muzeum birtokàba, férjének végsô ôhajtàsa értelmében. S hogy e végsô rendelkezés a Mùzeum részére éppen ezeket a kôlteményeket szemelte Petofi kézirata. ki — mert az egész kézirati hagyaték külônbôzô konyvtårak közt osztatott el —• ùjabb bizonysåga Arany Laszlo fenkölt szellemének, melylyel megérezte, hogy a nemzeti irodalom legelso gyüjteményében meg- dicsôült atyja epochålis, a nemzeti szellemre legmélyebb hatåst tett müveinek van helyük. Hàrom félbôr- kôtésü kôtet foglalja magàban e mérhetlen becsü kéziratokat. Az elsô tartalmazza „Toldi“-t s „Toldi estéjé“-nek két teljes szôvegét, a måsodik „Toldi szerelmé“-t, a harmadik pedig „Buda halålå“-t. De nem szabad pusztån ereklyéknek tekinteni e kéziratokat. A ki csak futo pillantåst vet råjuk, észreveheti, hogy ezekben Arany Jånos alkoto mûvészetének tanulmånyozåsåhoz és megértéséhez nem is sejtett érde- kességü gazdag anyag rejlik. A nagyszåmu våltoztatåsok, kihuzåsok, melyek sokszor egész vers- szakokra terjednek ki, megannyi alkalom megfigyelni a müvészi értelem és képzelet munkåjåt, a mint a jellemzetes és hatåsos kifejezés eszközei között kutat. Behato tanulmåny mélto tårgya lesz