A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

46 A Széchényi orszågos konyvtår e vanansok tanulsågainak feltüntetése, a minthogy a festok våzlatainak, tanulmånyainak vizsgålata ïs tanulsagos es sokszor igen érdekes eredményekre vezetô munka. Egyetlenegy példàt azonban ide ïktatunk mutatvanyképen a Toldi legelejérôl. Îme az I. ének elsô versszakånak eredeti tervezete : Eg a napmelegtôl a kopår szik sarja, Itt-amott egy ferde boglya szinte szànja, Tlkkadt szocskenyàjak legelésznek rajta, Hogy korån elszåradt årva sarju-1vånva. Nincs egy årva fuszål a torzs közt kelô'ben, S mintha volnaTirSZS^Tf^----------- Nincs tenyérnyi zöld hely nagy hatår mezöben. Görnyedezve néz le törpe fajzatåra. A négy utolso sor ki van hûzva s helyükbe jott a mindnyåjunk åltal ismert szôveg: „Boglyåk hüvôsében tiz-tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga ; Hej pedig Uresen vagy félig rakottan Nagy szénås szekerek ålldogålnak ottan.“ Szukséges-e magyaråzni, hogy mennyivel hatåsosabb és müvészibb e måsodik szôveg ? De még ha szükséges lenne is, e helyen nem tehetjük. Nem eszthetizålni akartunk, csak mutatvånyt nyujtani Arany Jânos Toldijånak kézirata. a mùzeumi Arany-kézira- tok érdekességérôl. Legke- vesebb javitås van a „Toldi szerelmé“-nek kéziratån. Itt azonban igen becsesek azok a dåtumok, a melyek jelzik, hogy amuegyes részei mikor készültek. A végsô dåtum 1879 måjus 15. E dåtumok segitségével Arany kedély- ållapotånak våltozåsait ille- tôleg is néhåny igen fontos adatot nyerhetünk. És talån e hårom költöi långelme szomszédsågåban szôlhatunk legméltobban azokrol a nem kevésbbé dicsô szellemekrôl is, a kik a modern Magyarorszåg politikai és tårsadalmi åtala- kitåsånak nagy munkåjå- bana vezérszerepeket vitték: Wesselényi Miklos-, Széche- nyi Istvån-, Kossuth Lajos- rol és Deåk Ferenczrôl. Ha nem is mind elsôrangù dara- bokkal, de mind a négyen képviselve vannak gyüjte- ményünkben. Legvåltozato- sabban Kossuth Lajos, ki- nek még egy dråmai fordi- tåsåt is ôrizzük. Végezve e nagy ala- kokkal, még csak egy pår nevet emlitünk fel — inkåbb