A Magyar Nemzeti Múzeum Multja És Jelene

A Széchényi orszâgos könyvtar 47 talålomra, mert rendszeres felsorolåsra mår nincs terünk. Igy mindenekelött a legbölcselmibb magyar szépirodalmi elmét : Madàchot, kinek „Csåk végnapjai“ czimü tragédiåjåt örizzük eredeti kéziratban. Tovåbbå br. Eötvös Jôzsefet, kinek különösen „Axiomåk“ czimü kézirati kotete igen érdekes javitå- sokban gazdag elso fogalmazvånya az oly népszerü „Gondolatok“ egy részének. Gazdag a mi gyüjtemé- nyünk Fåy Andrås kézirataiban is. Tompåtol is van egy pår kôlteményünk. Nålunk vannak Nagy Ignåcz „Tisztujitås“-ånak, Garay „Båthori Erzsébet“-ének czenzurai példånyai. Örzünk Jôsika regé- nyeiböl is egy pår kötetet a termékeny iro jellemzô javitåsaival, kisebb dolgokat Jokaitol is, s hozzånk kerültek Hugo Kårolynak, ennek a különös dråmaironak franczia nyelvü s részben mår elméjének zavart ållapotåban irt müvei. A magyar dråmairodalom tôrténetének legimpozånsabb emléfce azonban a Szigligeti Ede kéziratainak sorozata, mely 64 dråmånak teljes, 7-nek hiånyos, 6-nak måsolati szôvegét foglalja magåban. Ezek mellett 7 dråmai müforditâst s egy pår kotet màsnemü kéziratot. Ismeretlen dolog nincs ezek között, azonban a dråmairås „mestersene“ irånt ér- deklödök részére ez a gyüjtemény påratlan a maga nemében. A szini hatåsra valô törek- vésnek rendkivül jellemzô példàit nyujtjåk a szerzô javitàsai. S érdekes låtni, hogy ebben a tôrekvésében mily sokszor éppen a magasabb irodalmi értéken esik csorba. A magyar szin- pad két nevezetes alakjàrôl is meg kell emlé- keznünk e helyen. Az egyik Déryné, kinek hires „Naplo“-jåt szintén a Mùzeum szerezte meg; a måsik pedig Egressy Gabor, kinek egész irodalmi hagyatéka hozzànk került. Itt vannak dramaturgiai munkâi, jegyzôkônyvei, levelezése es „Tôrôkorszàgi Napl6“-ja is. Az ö korâra vonatkozo szinészettôrténeti kutatås gyüjteményünk nélkül el sem képzelhetô. S hasonlôt mondhatunk a modem tudomànyos, különösen torténettudomânyi mozgalmakat illetôleg is. Ipolyi, Romer, Wenzel, Pesty, Knauz, Torma s måsok iratai a kézirattårt e tekintetben is elsôrangü forràssà teszik. Végére értünk szemlénknek, s meglehet, h°gy egy pår név hiånya nem maradt észrevét- lenül, igy többek közt a Kisfaludy Kàrolyé, Kôlcseyé, Berzsenyié, Kemény Zsigmondé. Valoban e kivålo irodalmi férfiaktol nincsenek nagyobb kézirataink. De teljesen ok sem hiånyoznak, mert mindenik képviselve van legalåbb levelei åltal az ti. n. irodalmi levelestårban, a mi, mint mår emlitettük, mintegy kiegészitôje az irodalomtorténeti kézirat-gyüjteménynek, vagy „az irodalmi analektåk“ csoportjåban, a hol különösen irök és kiadok szerzôdései igen becses adatokat rejtenek magukban. Ez utobbi gyüjtemény egyébként szintén igen våltozatos. Ebben talålnak helyet pl. olyan dolgok, mint Frei- ligrath-nak „Ungarn“ czimü kolteménye, mely a mi szabadsågharczunkat hogy ügy mondjuk vilåg- torténeti perspektivaböl nézi és dicsöiti. De itt ujbôl eszünkbe jut gyüjteményünknek egyik sokszor érzett hiånyossåga is, az t. i. hogy Lenautöl még mindig nem sikerült eredeti kéziratot szereznünk. Maga a levelestår måsfél szåz esztendöt ölel åt s mai ållapotåban még fejlôdésének minden stå- diumåt feltünteti. A Révai-levelezés példåul még a régi rendszer értelmében külön csomagban együtt van elhelyezve. A levelek nagy része azonban kronologikus sorrendben ü. n. levéltåri kezeléssel öriztetik. Legüjabban ez a rendszer sem mutatkozott megfelelônek, miért is az egész levélanyagot